Engedélyek beállítása

A hatékony navigáció és bizonyos funkciók működésének érdekében sütiket használunk. Az alábbiakban az egyes kategóriák alatt részletes információkat talál minden sütiről.

A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket a böngésző tárolja, mivel ezek elengedhetetlenül szükségesek a webhely alapvető funkcióihoz. ... 

Mindig aktív

A szükséges sütik döntő fontosságúak a weboldal alapvető funkciói szempontjából, és a weboldal ezek nélkül nem fog megfelelően működni.Ezek a sütik nem tárolnak személyazonosításra alkalmas adatokat.

Nincs megjeleníthető cookie.

A funkcionális sütik segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, például a weboldal tartalmának megosztásában a közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtésében és más, harmadik féltől származó funkciókban.

Nincs megjeleníthető cookie.

Analitikai sütiket használnak annak megértésére, hogy a látogatók hogyan lépnek kapcsolatba a weboldallal. Ezek a cookie-k segítséget nyújtanak a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalmi forrásról stb.

Nincs megjeleníthető cookie.

A teljesítmény-sütiket a weboldal kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak megértésére és elemzésére használják, amelyek hozzájárulnak a látogatók jobb felhasználói élményének biztosításához.

Nincs megjeleníthető cookie.

A hirdetési sütiket arra használják, hogy a látogatókat személyre szabott hirdetésekkel juttassák el a korábban meglátogatott oldalak alapján, és elemezzék a hirdetési kampány hatékonyságát.

Nincs megjeleníthető cookie.

Oldal kiválasztása

Kővágó Emese: 1944. Vajdaság – nyolcvan év távlatából, a bácskai megemlékezési szertartások tükrében

Kővágó Emese: 1944. Vajdaság – nyolcvan év távlatából, a bácskai megemlékezési szertartások tükrében – Szabad Piac 2023. 1. sz. 82.

DOI: 10.56233/SZABADPIAC.2023.1.8

LETÖLTÉS

A nyilvános „csend” hosszú évtizedeit követően a titoi katonai közigazgatás utasítására végrehajtott 1944-45-ös vajdasági tömegmészárlások emlékezete kommunikatívból kulturálissá formálódott a helyi magyarság körében. Ezt a változást a kapcsolódó emlékhelyek és emlékművek számának a gyarapodása, valamint a megemlékezések növekvő mértéke is igazolni látszik. 2017-2021 között olyan helyi rítusokat vizsgáltam, amelyek az 1944-es tömegmészárlások emlékezetét őrzik, és egyben a helyi kulturális jelentések és értékek formálódásának alapjául is szolgálnak. A kiválasztott rítusok jellemzőinek a megfigyelésével és elemzésével az volt a célom, hogy feltárjam azokat a társadalmi erőket, amelyek hatást gyakorolnak a helyi jelentések kialakulására, valamint a múltfeldolgozás kereteit alakítják. A konklúzióm az, hogy a rítus során az 1944-es események kollektív emlékezete a „nemzeti” szűrőn lép működésbe és formálja a múltat. Mindazonáltal megfigyelhető volt egy mentális „határvonal” is, amely a helyi interetnikus interakciók során alakult ki: egy olyan attitűd, amely korlátozza és szabályozza az etnicitás megnyilvánulásait, úgy strukturálja a megemlékezési gyakorlatokat és a nyilvános narratívákat, hogy azok minél „semlegesebbek” legyenek, és amely a helyi interetnikus békességet képes szolgálni. Hovatovább, a helyi magyar szervezőknek egy befogadó emlékezeti teret is sikerült kialakítaniuk a további 1944- es áldozati csoportok képviselőinek a befogadása által. Nyitott marad azonban a kérdés, hogy ezek a gyakorlatok vajon képesek-e a megbékélést szolgálni egy olyan társadalomban, ahol hiányoznak a kapcsolódó társadalmi háttérdiskurzusok és a múltfeldolgozó gyakorlatok, és ahol a helyi lakosság többsége vonakodik bekapcsolódni a megemlékezési gyakorlatokba. 1944-1945-ös tömegmészárlások, vajdasági magyarok, kulturális emlékezet, befogadó megemlékezési szertartások, múltfeldolgozás

Kulcsszavak: Vajdaság, tömegmészárlások, emlékezet, múltfeldolgozás