DPR

Párbeszéd a kompetenciák nyelvén.

A Milton Friedman Egyetem Diplomás Pályakövető modellje.

ZSKF TKK DPR Párbeszéd modell 2016.

MEGÚJÍTHATÓ-E A FELSŐOKTATÁS? MIRE JÓ A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER – „FELSŐFOKON”?

Eddig az oktatási intézmények olyan „üzemek” voltak, amelyek nem csak maguk „értékesítették a terméküket”, hanem ezt – tegyük hozzá: „felelőtlenül” – rábízták a végzett tanulóikra, hallgatóikra is! Mi a Diplomás Pályakövető Rendszer keretein belül ezen változtatni kívánunk!

A KUTATÁS-SOROZATUNK ALAPKONCEPCIÓJA, MODELLJE:

A 2005. évi „Felsőoktatási törvény” kötelezően előírja minden egyetem, főiskola számára, hogy kövessék nyomon a végzett hallgatóik sorsát: kérdezzék meg őket, hogyan boldogulnak a munka világában! Ezt nevezzük „Diplomás Pályakövető Rendszernek”. Mi ezt továbbfejlesztettük és ennek keretein belül az egyes szakok/szakmák/hivatások jellegzetességeit vizsgáljuk „a kompetenciák nyelvén” (online kérdőíveink segítségével). Megkeressük volt hallgatóinkat (a munkavállalókat), munkáltatóikat, megkérdezzük az adott szakmához/hivatáshoz szükséges készségeket, kompetenciákat (30 kompetencia esetében egy ötfokú skálát alkalmazunk); majd rákérdezünk arra is, hogy milyen mértékben rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal a végzettjeink. Hasonló módon megkérdezzük aktív hallgatóinkat is: mit gondolnak leendő hivatásuk gyakorlásához milyen mértékben van szükség az egyes kompetenciákra, illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek ezekkel. 

AZ EREDMÉNYEKET VISSZACSATOLJUK A FELSŐOKTATÁSBA:

Megismertetjük az oktatókkal a kutatási eredményeket, felhívjuk a figyelmüket, mire kell különösebb hangsúlyt fektetni az oktatásban, hogy a végzettjeink jobban beváljanak, sikeresebben elhelyezkedjenek a munka világában. De bemutatjuk eredményeinket az aktív, a volt hallgatóinknak és munkáltatóiknak is. Megbeszéljük velük (egyfajta „párbeszédet folytatunk”), valójában mi is akadályozza a felsőoktatásunk hatékonyságát, kikérjük véleményüket, tanácsaikat, mit kell másképpen csinálnunk, hogy elháruljanak az akadályok végzettjeink karrierje elől. Az Interneten a leendő hallgatóink is megismerkedhetnek a modellünkkel, elképzeléseinkkel és eredményeinkkel.

E MODELL KERETEIN BELÜL TEHÁT AZT KÍNÁLJUK HALLGATÓINKNAK, HOGY A MI INTÉZMÉNYEINKBEN ÚGY KÉSZÜLHETNEK LEENDŐ HIVATÁSUKRA, HOGY ISMERIK A MUNKÁLTATÓK ELVÁRÁSAIT – ÉS A TANÁRAIK IS ENNEK TUDATÁBAN OKTATJÁK ŐKET.

A Milton Friedman Egyetem 2006-ban hozta létre a Társadalomtudományi Kutatóközpontját (a „ZSKE TKK”-t), konzorciumi partnereivel (egy TÁMOP 4.1.1. pályázat kapcsán az ANNYE-val, az AVKF –fel és a WJLF-fel) közösen végzett kutatásai során – támaszkodva sokrétű előzményeire – alkotta meg azokat a vizsgálati eszközöket és visszacsatolási módszereket, amelyek a diplomás pályakövetés tekintetében az élvonalba emelték: az European University Association (EUA) által 2011-ben kiválasztott egyik „best practice” európában.

A kiépített modellünk a következő négy részből áll:

• szint „A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS”: a hazai sztenderdeknek megfelelő kérdőíves kutatások az aktív és végzett hallgatók körében helyzetük, elégedettségük és elvárásaik empirikus feltárása érdekében;
• szint „A KOMPETENCIÁK VIZSGÁLATA”:a sztenderd kutatásokon túl vizsgáljuk a munkaerő-piaci beváláshoz szükséges kompetenciákat abból a szempontból, hogy milyenek a munkáltatók elvárásai és ezeknek mennyiben felelnek meg végzettjeink (kiterjed az aktív és végzett hallgatókra valamint a munkáltatókra);
• szint „A PÁRBESZÉD A KOMPETENCIÁK NYELVÉN”: a három kompetencia-vizsgálat eredményeinek visszacsatolása az aktív és a végzett hallgatók, a munkáltatók és az oktatók felé annak érdekében, hogy beinduljanak a „párbeszédek” az oktatók és hallgatóik valamint a képzés résztvevői és a munkáltatók között;
• szint „INNOVÁCIÓS HIDAK”: (a) a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók között interaktív, intézményesített kapcsolatrendszer kialakítása („Külső innovációs hidak”), (b) az aktív és a végzett hallgatóink olyan új szolgáltatásokban részesülhetnek az intézményükön belül kiépülő „innovációs hidak” keretei között, amelyek elősegítik azt, hogy sikeresebben reagáljanak a posztindusztriális társadalmak, a munka radikálisan átalakuló világának kihívásaira („Belső innovációs hidak”).

Az egyetem ötszereplős „párbeszéd-modellje” és az a kutatás-módszertani igényesség (szerves része ennek az online kutatások reprezentativitását biztosító „MySurvey mintatervező rendszer” alkalmazása), amelyet a Milton TKK képvisel a saját kutatásai illetve hazai és nemzetközi kapcsolatai során, együttesen eredményezik azt, hogy pontos és jól használható ismeretekre tesz szert a végzett hallgatói és alkalmazóik révén a munka világáról. Ezeket az információkat – a képzés minőségének javítása érdekében – az oktatói és hallgatói valamint a munkáltatók részére visszacsatolja, amelynek szervezeti kereteit (az „innovációs hidak”-at) szisztematikusan kiépíti. Különös figyelmet szentel a posztmodern társadalmak – benne a fiatalok – helyzetének alakulására, a munkaerő-piacot és a felsőoktatást ért új kihívásokra. E két szegmens viszonyának szociológiai kontextusában elemzi és értelmezi a pályakövető kutatások eredményeit. Olyan empirikus társadalomtudományi vizsgálatokat folytat, amelyek közelebb vihetnek a hallgatók – kockázatokkal és kihívásokkal teli – életének, helyzetének megértéséhez, így az eredmények visszacsatolása ezen ismeretek figyelembevételével történik.

Kísérleteinkkel A FELSŐOKTATÁS EGYFAJTA PARADIGMAVÁLTÁSÁNAK IRÁNYÁT JELÖLJÜK KI: a munkaerő-piachoz alkalmazkodó – azzal párbeszédet folytató, együttműködő – nyitott felsőoktatás rendszerét, amely komplex módon képes felkészíteni hallgatóit arra, hogy megfelelő „válaszokat” adjanak a posztindusztriális társadalmak összetett kihívásaira, vagy ahogy Anthony Giddens fogalmaz: „merészen beilleszkedjenek…”