Oldal kiválasztása

DPR

Diplomás pálykövetési rendszer

A diplomás pályakövetési rendszer célja a felsőoktatásban tanuló és végzett hallgatók munkaerőpiaci életútjának nyomon követése, elemzése. A magyar pályakövetés egyedülállóan komplex, több kutatási modulból álló rendszer, amelynek különleges értéke a kérdőíves és adatintegrációs vizsgálatok együttes, egymást kiegészítő jelenléte.

Az Oktatási Hivatal összetett pályakövetési rendszert működtet (4 kutatási modult tartalmaz), így a DPR egymástól eltérő koncepcionális modell alapján felépített, eltérő alapsokaságon, különböző adatfelvételi módszerekkel megvalósított, évenként ismétlődő kutatások együttese. A kutatási modulok egy része tényadatokon alapul (hatósági adatbázisok összekapcsolása alapján), másik része hallgatói önbevlláson, online kérdőíves felméréseken (amelyek a motivációk, attitűdök megismerésére alkalmasak).

Megújítható-e a felsőoktatás?

Mire jó a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) – felsőfokon?

Mind jobban elszakadni látszik a felsőoktatás a munkaerőpiactól. Erre a dilemmára adhat – a fejlettebb nyugati társadalmak tapasztalatai szerint – megfelelő választ a diplomás pályakövetés, amely a munka és a felsőoktatás világa között kialakuló diszkrepanciákat hivatott áthidalni. Intézményünk “Párbeszéd-modellje” révén pontos és jól használható információkra tesz szert végzett hallgatói sorsáról, melyeket – a képzése minőségének javítása érdekében – az oktatói és hallgatói valamint a munkáltatók részére visszacsatolja.

Kísérleteinkkel a felsőoktatás egyfajta paradigmaváltásának irányát jelöljük ki: a munkaerő-piachoz alkalmazkodó – azzal egyenrangú partnerként párbeszédet folytató, együttműködő – nyitott felsőoktatás rendszerét, amely komplex módon képes felkészíteni hallgatóit arra, hogy megfelelő „válaszokat” adjanak a posztindusztriális társadalmak összetett kihívásaira, vagy ahogy Anthony Giddens fogalmaz: “merészen beilleszkedjenek…”

Büszkeségünk, hogy az Egyetemi DPR 2011-ben európai “best practise” lett. A partnertalálkozóról illetve az elismerésről egy képet itt tekinthet meg

A rendszer rövid leírása

Párbeszéd a kompetenciák nyelvén.

A Milton Friedman Egyetem Diplomás Pályakövető modellje.

ZSKF TKK DPR Párbeszéd modell 2016.

MEGÚJÍTHATÓ-E A FELSŐOKTATÁS? MIRE JÓ A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER – „FELSŐFOKON”?

Eddig az oktatási intézmények olyan „üzemek” voltak, amelyek nem csak maguk „értékesítették a terméküket”, hanem ezt – tegyük hozzá: „felelőtlenül” – rábízták a végzett tanulóikra, hallgatóikra is! Mi a Diplomás Pályakövető Rendszer keretein belül ezen változtatni kívánunk!

A KUTATÁS-SOROZATUNK ALAPKONCEPCIÓJA, MODELLJE:

A 2005. évi „Felsőoktatási törvény” kötelezően előírja minden egyetem, főiskola számára, hogy kövessék nyomon a végzett hallgatóik sorsát: kérdezzék meg őket, hogyan boldogulnak a munka világában! Ezt nevezzük „Diplomás Pályakövető Rendszernek”. Mi ezt továbbfejlesztettük és ennek keretein belül az egyes szakok/szakmák/hivatások jellegzetességeit vizsgáljuk „a kompetenciák nyelvén” (online kérdőíveink segítségével). Megkeressük volt hallgatóinkat (a munkavállalókat), munkáltatóikat, megkérdezzük az adott szakmához/hivatáshoz szükséges készségeket, kompetenciákat (30 kompetencia esetében egy ötfokú skálát alkalmazunk); majd rákérdezünk arra is, hogy milyen mértékben rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal a végzettjeink. Hasonló módon megkérdezzük aktív hallgatóinkat is: mit gondolnak leendő hivatásuk gyakorlásához milyen mértékben van szükség az egyes kompetenciákra, illetve jelenleg milyen mértékben rendelkeznek ezekkel. 

AZ EREDMÉNYEKET VISSZACSATOLJUK A FELSŐOKTATÁSBA:

Megismertetjük az oktatókkal a kutatási eredményeket, felhívjuk a figyelmüket, mire kell különösebb hangsúlyt fektetni az oktatásban, hogy a végzettjeink jobban beváljanak, sikeresebben elhelyezkedjenek a munka világában. De bemutatjuk eredményeinket az aktív, a volt hallgatóinknak és munkáltatóiknak is. Megbeszéljük velük (egyfajta „párbeszédet folytatunk”), valójában mi is akadályozza a felsőoktatásunk hatékonyságát, kikérjük véleményüket, tanácsaikat, mit kell másképpen csinálnunk, hogy elháruljanak az akadályok végzettjeink karrierje elől. Az Interneten a leendő hallgatóink is megismerkedhetnek a modellünkkel, elképzeléseinkkel és eredményeinkkel.

E MODELL KERETEIN BELÜL TEHÁT AZT KÍNÁLJUK HALLGATÓINKNAK, HOGY A MI INTÉZMÉNYEINKBEN ÚGY KÉSZÜLHETNEK LEENDŐ HIVATÁSUKRA, HOGY ISMERIK A MUNKÁLTATÓK ELVÁRÁSAIT – ÉS A TANÁRAIK IS ENNEK TUDATÁBAN OKTATJÁK ŐKET.

A Milton Friedman Egyetem 2006-ban hozta létre a Társadalomtudományi Kutatóközpontját (a „ZSKE TKK”-t), konzorciumi partnereivel (egy TÁMOP 4.1.1. pályázat kapcsán az ANNYE-val, az AVKF –fel és a WJLF-fel) közösen végzett kutatásai során – támaszkodva sokrétű előzményeire – alkotta meg azokat a vizsgálati eszközöket és visszacsatolási módszereket, amelyek a diplomás pályakövetés tekintetében az élvonalba emelték: az European University Association (EUA) által 2011-ben kiválasztott egyik „best practice” európában.

A kiépített modellünk a következő négy részből áll:

  • szint „A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS”: a hazai sztenderdeknek megfelelő kérdőíves kutatások az aktív és végzett hallgatók körében helyzetük, elégedettségük és elvárásaik empirikus feltárása érdekében;
  • szint „A KOMPETENCIÁK VIZSGÁLATA”:a sztenderd kutatásokon túl vizsgáljuk a munkaerő-piaci beváláshoz szükséges kompetenciákat abból a szempontból, hogy milyenek a munkáltatók elvárásai és ezeknek mennyiben felelnek meg végzettjeink (kiterjed az aktív és végzett hallgatókra valamint a munkáltatókra);
  • szint „A PÁRBESZÉD A KOMPETENCIÁK NYELVÉN”: a három kompetencia-vizsgálat eredményeinek visszacsatolása az aktív és a végzett hallgatók, a munkáltatók és az oktatók felé annak érdekében, hogy beinduljanak a „párbeszédek” az oktatók és hallgatóik valamint a képzés résztvevői és a munkáltatók között;
  • szint „INNOVÁCIÓS HIDAK”: (a) a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók között interaktív, intézményesített kapcsolatrendszer kialakítása („Külső innovációs hidak”), (b) az aktív és a végzett hallgatóink olyan új szolgáltatásokban részesülhetnek az intézményükön belül kiépülő „innovációs hidak” keretei között, amelyek elősegítik azt, hogy sikeresebben reagáljanak a posztindusztriális társadalmak, a munka radikálisan átalakuló világának kihívásaira („Belső innovációs hidak”).

Az egyetem ötszereplős „párbeszéd-modellje” és az a kutatás-módszertani igényesség (szerves része ennek az online kutatások reprezentativitását biztosító „MySurvey mintatervező rendszer” alkalmazása), amelyet a Milton TKK képvisel a saját kutatásai illetve hazai és nemzetközi kapcsolatai során, együttesen eredményezik azt, hogy pontos és jól használható ismeretekre tesz szert a végzett hallgatói és alkalmazóik révén a munka világáról. Ezeket az információkat – a képzés minőségének javítása érdekében – az oktatói és hallgatói valamint a munkáltatók részére visszacsatolja, amelynek szervezeti kereteit (az „innovációs hidak”-at) szisztematikusan kiépíti. Különös figyelmet szentel a posztmodern társadalmak – benne a fiatalok – helyzetének alakulására, a munkaerő-piacot és a felsőoktatást ért új kihívásokra. E két szegmens viszonyának szociológiai kontextusában elemzi és értelmezi a pályakövető kutatások eredményeit. Olyan empirikus társadalomtudományi vizsgálatokat folytat, amelyek közelebb vihetnek a hallgatók – kockázatokkal és kihívásokkal teli – életének, helyzetének megértéséhez, így az eredmények visszacsatolása ezen ismeretek figyelembevételével történik.

Kísérleteinkkel A FELSŐOKTATÁS EGYFAJTA PARADIGMAVÁLTÁSÁNAK IRÁNYÁT JELÖLJÜK KI: a munkaerő-piachoz alkalmazkodó – azzal párbeszédet folytató, együttműködő – nyitott felsőoktatás rendszerét, amely komplex módon képes felkészíteni hallgatóit arra, hogy megfelelő „válaszokat” adjanak a posztindusztriális társadalmak összetett kihívásaira, vagy ahogy Anthony Giddens fogalmaz: „merészen beilleszkedjenek…”

Mérési eredményeink
MIT JELENT A HATÉKONY PÁLYAKÖVETÉS?

Elképzeléseink szerint „a kompetenciák nyelvén” kialakíthatunk egy olyan „párbeszédet” a felsőoktatás főszereplői között, amelyből mindannyian sokat profitálhatunk. Induljunk ki abból, hogy a munkaerőpiac a felsőoktatás egyfajta „megrendelője”: olyan diplomásokat keresnek, akik megfelelnek az elvárásaiknak. Elsődleges feladatunk tehát ezeknek munkáltatói elvárásoknak a feltérképezése:milyen készségek, kompetenciák húzódnak meg egy-egy értelmiségi tevékenység mögött.

Ha a munkáltató felvázolja számunkra ezeket a „kompetencia-térképeket” az adott munkakörökre vonatkozóan, akkor jó támpontokat kapunk ahhoz, hogy a „kimeneti elvárások” szempontjából elemezzük és javítsuk az oktatásunkat.

Ebben a folyamatban a következő lépés a végzett hallgatóink vizsgálata: ők hogyan ítélik meg, az egyes kompetenciák kialakításához milyen segítséget kaptak a felsőoktatásban. Azaz a kilépésük pillanatában mely készségekkel milyen mértékben rendelkeztek. Legalább ilyen fontos, hogy beszámoljanak arról, miben tapasztaltak eltéréseket („túlképzés-alulképzés”) a munkavégzésük során.
Beszámolhatnak továbbá arról is, milyen más tényezők, körülmények befolyásolták elhelyezkedésüket. Nem mindegy ugyanis, hogy a meglévő képességeiket hogyan tudták „eladni”, önmagukat „menedzselni”. Ezek a visszajelzéseik abban segítik az Egyetemet, hogy a képzéseket szakmai szempontokból fejlessze: a „tananyagok nyelvére” lefordítva visszacsatoljuk a kompetenciák kialakításával kapcsolatos teendőinket, változtassunk az oktatáson. 

Ezen túlmenően arra is figyelmet fordítunk, ami a friss diplomásai elhelyezkedését, beválását segítheti:hogyan kell sikeresen kommunikálni a felvételi meghallgatás során, milyen legyen az önéletrajza, mire figyeljen, milyen ismeretekre van szüksége egy új munkahelyre bekerülve.

Mindezeket kiegészítjük az aktív hallgatóink ún. „motivációs vizsgálataival”: milyen elképzeléseik, terveik vannak jövőbeli szakmájukat illetően. Ezen túl „szembesülnek” az elvárásokkal: a végzett hallgatók és munkáltatóik visszajelzéseivel, a kérdőíves vizsgálatunk során felmérhetik azt is, hol tartanak a leendő szakmájukhoz kapcsolódó kompetenciák elsajátításában.

A KOMPETENCIÁK „PÓKHÁLÓ-ÁBRÁJA”

SPECIÁLIS KOMPETENCIA-HIÁNYOK: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor (aktívaknál: „jelenleg”) MÍNUSZ mennyire szükségesek a (aktívaknál: „leendő”) munkájához? A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán. A munkáltatói és a végzett hallgatói vélemény-eltérések, 16 kompetencia esetében. (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy „mekkora a kompetencia-hiány” – „percepciós diszkrepancia”; az ábrán a 0 érték = „nincs hiány”, „pontosan annyival rendelkeznek, amennyi szükséges” – lásd a nyilat.) (A végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz legalább 60%-ban kapcsolódó munkahelyük.) 

MUNKÁLTATÓI ÉS VÉGZETT HALLGATÓI (MUNKAVÁLLALÓI) VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK: pl. az „Önálló munkavégző képesség” 24-es kompetencia esetében: a munkáltatók szerint -0,87 az „alulképzés” („hiány”), míg a végzett hallgatóknál csak -0,17 (e kettő között a különbség -0,70 pont az ötfokú skálán – ez az érték szerepel a zárójelben). Ugyanakkor a „Mások szakmai vezetése” 17-es kompetencia esetében a munkáltatók szerint „túlképzés” folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,40 ez esetben a „többlet”. A végzett hallgatók -0,11 „hiányt észleltek” (a különbség +0,51 pont), míg az aktív hallgatók szerint -0,58 pont a „pótlandó” hiány. 

Eredmények a DPR központi rendszeréből

EREDMÉNYEK A DPR KÖZPONTI RENDSZERÉBŐL

(Forrás itt.)

A diplomás pályakövetés egyik kiemelt célja, hogy az egyetemi és főiskolai képzések jobban alkalmazkodhatnak a munkaerő-piaci igényekhez. Korábban nem állt rendelkezésre kellő mértékű információ a munkaerőpiacra belépő diplomásokról. Ennek azonban vége, hiszen 2010-ben elindult a diplomás pályakövetési program a hazai egyetemeken és főiskolákon, mára pedig az országos felmérések tapasztalatai mellett közel harminc felsőoktatási intézmény kétévnyi pályakövetési eredményei érhetőek el egy helyen a portálon.

ELKÉSZÜLT A FRISSDIPLOMÁSOK 2014 ZÁRÓTANULMÁNY

(Forrás itt.

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat online kérdőíves formában végzettjeiről és hallgatóiról.

A Frissdiplomás 2014 zárótanulmány teljes terjedelemben, pdf formátumban innen letölthető.

ADMINISZTRATÍV ADATBÁZISOK INTEGRÁCIÓJA – GYORSJELENTÉS

(Forrás itt.) 

Elkészült a 2010-ben és 2012-ben alap- és osztatlan mesterképzésben, illetve mesterképzésben végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetét bemutató jelentés.

A gyorsjelentés ide kattinva online lapozgatható, ide kattintva pedig pdf-ben letölthető.

NEMZETKÖZI DPR KUTATÁSI EREDMÉNYEK

(Forrás itt.) 

A külföldi országokban már sok éves hagyományai vannak a diplomás pályakövetésnek. A módszerek országonként eltérhetnek egymástól, az abszolút központosított vizsgálatoktól kezdve, az intézmények által külön szervezett kutatásokig számos verziót találunk. Ami közös bennük, hogy mindenhol a felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeit akarják közelebb hozni egymáshoz.

Archív hírek

Archív híreink elérhetőek ide kattintva

Pódiumvita

A Társadalomtudományi Kutatóközpontja (TKK), a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület (FETE), a Replika Szerkesztősége valamint a Magyar Szociológiai Társaság Módszertani Szakosztálya nagysikerű pódiumvitát rendezett 2016. január 25-én az Egyetem Széchenyi termében Kabai Imre és szerzőtársai speciális négydimenziós rétegződésmodell-kutatásaikból összeállított “Rétegződéskötetről”.

VITA A TKK NÉGYDIMENZIÓS RÉTEGZŐDÉSMODELL-KUTATÁSAIBÓL KÉSZÜLŐ “RÉTEGZŐDÉSKÖTETRŐL”

A kötetet a fiatal kutatói állították össze, számukra adtunk bemutatkozási lehetőséget. Előadásukban beszéltek a posztmodern társadalom kihívásairól, a rétegződéskutatás útkereséseiről, a saját modelljükről, illetve annak speciális alkalmazásairól (hogyan alakul a magyar fiatalok „boldogság-érzete”, „migrációs potenciálja”). A vitavezető: Tardos Róbert volt.

Ezt követően került sor a társadalmi tagolódással kapcsolatos, kulcskérdésekre fókuszáló pódiumvitára neves hazai szociológusok részvételével.

PÓDIUMVITA A TÁRSADALMI TAGOLÓDÁS KULCSKÉRDÉSEIRŐL

A vitaindítót Harcsa István tartotta „Társadalmi tagolódás és társadalomképek. Néhány alapvetés és kulcskérdés címmel.

A megszólalás sorrendje: 1. Harcsa István; 2. Ferge Zsuzsa; 3. Kolosi Tamás; 4. Huszár Ákos; 5. Tardos Róbert –Kabai Imre

Vitaindító: Harcsa István: Társadalmi tagolódás és társadalomképek. Néhány alapvetés és kulcskérdés.