Nyáry Gábor: Köd és fénysugár. A kiberhadviselés dilemmái a geopolitikai konfliktusok új „szürke zónájában” – Szabad Piac 2022. 2. sz. 17.
DOI: 10.56233/SZABADPIAC.2022.2.3
A digitalizáció, az IKT-eszközök abszolút „társadalmasítása” – a szinte forradalmi átalakulás megannyi előnye, áldása mellett – jó ideje baljós árnyakat is fest a 21. század egyébként is rohamosan szürkülő egére. Politikusok és technokraták ízlelgetik a gondolatot, hogy az új eszközök és eljárások, a „kiberfegyverek” minden eddiginél hatásosabb eszközt adnak a kezükbe a nemzetközi konfliktusok elrendezésére. Ezek a hatalmi törésvonalak pedig jól láthatóan sokasodnak. A hidegháború végével, a nagyhatalmi szembenálláson alapuló, kétosztatú világrendet a Szovjetunió bukását követően felváltotta az Egyesült Államok hegemóniája. Ez az „egypólusú” berendezkedés azonban, Amerika külső és belső gyengülése, illetve erős riválisok felemelkedése következtében lebomló félben van. Napjaink realitása immár a többpólusú világ: az USA mellett Kína, Oroszország, de India, Irán és mások is részesei a hatalmi egyensúlynak. A szereplők sokasodásánál lényegesebb a szabályok elporladása. A kiberdimenzió átláthatatlan, szabályozatlan „dzsungele” pedig szinte kínálja magát újabb harctérnek. Egyesek már mindent eldönteni képes, pusztító hadigépeket látnak a számítógépekben és szoftverekben. Ők napjaink „csodafegyver prófétái”. A tudomány emberei közül azonban sokan állítják: ezek az újdonságok hasznos eszközök lehetnek ugyan a hatalomért, ideológiákért, pénzért küzdő riválisok kezében, de háborús eszköznek (tényleges
„fegyvernek”) aligha alkalmasak. A kiber-világvége – szerencsére – még várat magára.
Híreink