Vasali Zoltán: zöld forradalom digitalizációs reform nélkül kivitelezhetetlen – Szabad Piac 2020. 1. sz. 113-123
DOI: 10.56233/SZABADPIAC.2020.1.10
A környezetvédelmi konfliktusok fókuszában az esetek jelentős részében a politikai intézmények által nehezen kezelhető, konkrét szakpolitikai kérdésekhez köthető normaszintű döntések sikertelensége társul. Az ügyek kapcsán egymásnak feszülő oldalak kialakították azokat a módszereket, amivel saját álláspontjuk hitelességét adatbázisok felépítésével és azok értelmezésével megalapozhatják. A vállalatoknak, a környezetvédelmi NGO-knak és a végleges döntéseket elfogadó politikai intézményeknek is megvan külön-külön a módszertani eszközrendszerük. Látható ez a probléma az elmúlt évtizedben a korrupciós vizsgálatok
vagy akár a jogállamiságra vonatkozó uniós eljárás indikátoraira vonatozó vitákban is. Az esetek jelentős részében az ökológiai vagy egészségügyi hatásokat mutató adathalmazok eltérő minősége eleve megakadályozza a politikai kompromisszumok létrejöttét. Mindezt azért érdemes a mesterséges intelligencia (AI) környezetvédelmi hatását taglaló írás elején hangsúlyozni, mert elsősorban a két kérdéskör metszetében, minden érintett csak az innovációs hatásokra asszociál.
Híreink