Engedélyek beállítása

A hatékony navigáció és bizonyos funkciók működésének érdekében sütiket használunk. Az alábbiakban az egyes kategóriák alatt részletes információkat talál minden sütiről.

A "Szükséges" kategóriába sorolt sütiket a böngésző tárolja, mivel ezek elengedhetetlenül szükségesek a webhely alapvető funkcióihoz. ... 

Mindig aktív

A szükséges sütik döntő fontosságúak a weboldal alapvető funkciói szempontjából, és a weboldal ezek nélkül nem fog megfelelően működni.Ezek a sütik nem tárolnak személyazonosításra alkalmas adatokat.

Nincs megjeleníthető cookie.

A funkcionális sütik segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, például a weboldal tartalmának megosztásában a közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtésében és más, harmadik féltől származó funkciókban.

Nincs megjeleníthető cookie.

Analitikai sütiket használnak annak megértésére, hogy a látogatók hogyan lépnek kapcsolatba a weboldallal. Ezek a cookie-k segítséget nyújtanak a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalmi forrásról stb.

Nincs megjeleníthető cookie.

A teljesítmény-sütiket a weboldal kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak megértésére és elemzésére használják, amelyek hozzájárulnak a látogatók jobb felhasználói élményének biztosításához.

Nincs megjeleníthető cookie.

A hirdetési sütiket arra használják, hogy a látogatókat személyre szabott hirdetésekkel juttassák el a korábban meglátogatott oldalak alapján, és elemezzék a hirdetési kampány hatékonyságát.

Nincs megjeleníthető cookie.

Oldal kiválasztása

Bayer József: A „második gépkorszak” társadalmi kihívásai

Bayer JózsefA „második gépkorszak” társadalmi kihívásai – Szabad Piac 2020. 1. sz. 20-37

DOI: 10.56233/SZABADPIAC.2020.1.3

Letöltés

A tanulmány a digitális forradalom nyomán jelentkező „második gépkorszak”, (avagy „4. ipari forradalom”) által előidézett társadalmi kihívásokat veszi górcső alá. A mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása a termelésben kihat a foglalkoztatásra és a társadalmi rétegződésre. Miközben régi utópiák megvalósulását ígéri, közvetlen hatásában nehezen kezelhető tömeges munkanélküliséget és növekvő egyenlőtlenséget idéz elő. Ezzel összefüggésben a szerző ismerteti az univerzális alapjövedelem körül zajló nemzetközi viták pro és kontra érveit, valamint az oktatás új szerepével kapcsolatos nézeteket.
Az új infokommunikációs technológiák próbára teszik a politikát is, amennyiben az információkhoz való demokratikus hozzáférés növelése mellett a szélsőségek felerősödése és a hamis hírek terjesztése alá is áshatja a demokrácia intézményeit. Új módon vetődik fel a biztonság kérdése is, miután a digitálisan összekapcsolt rendszerek sokkal sebezhetőbbé is teszik a modern társadalmakat. Kulcskérdéssé válik az adatbiztonság, különös tekintettel az egyének szabadságára az általános felügyelet és kontroll lehetősége mellett. Különösen kritikus helyzetet teremt a mesterséges intelligenciának a fegyverkezési versenyben való
alkalmazása is, a hadviselés robotizálása révén. A gépi „szuper-intelligencia” kifejlődését, egy küszöbön álló „szingularitás” fenyegetését ugyanakkor a mesterséges intelligencia-kutatók véleménye alapján nem tartja reálisnak.
Az exponenciálisan bővülő digitális univerzum nemcsak bővíti az elérhető kulturális termékek körét, módot adva az egész kulturális örökség interaktív elsajátítására, de várhatóan átalakítja a kultúra egész infrastruktúráját is. Új készségekre és habitusokra kell
szert tennünk ahhoz, hogy mindezt a haladás javára fordítsuk.