Előző posztunkhoz kapcsolódóan nézzük meg részletesebben, hogy 1) mekkora konszezusigény él a társadalomban egy kritikus járványhelyzetben a megoldás-keresés tekintetében, 2) mennyire bízunk az állam által beszerzendő vakcinákban, illetve azt, hogy 3) ezek forrásai (keleti vs. nyugati) mennyire elfogadottak.
Az előző posztban bemutatott megosztottság ellenére (lásd: kinek a javaslatára oltatná be magát?) a társadalomban él a megingathatatlan igény, hogy a politika és a szakma fogjon össze a járvány legyőzése érdekében. Gyakorlatilag a teljes népesség kiáll ezen álláspont mellett.
Kifejezetten magas (68%) azok aránya is, akik bíznak az államban, hogy képes biztonságos vakcinákat kínálni a lakosságnak. Többváltozós magyarázó modellünk szerint az idősebbek és a nagyobb településeken élők jobban bíznak ebben.
Fontos szerepet játszik ezen felül a pandémia súlyosságának megítélése a fenti bizalomban: akik súlyosnak ítélik a járványt, jobban bíznak abban, hogy az állam megbízható védőoltást fog kínálni a lakosságnak. Akik pedig inkább bagatellizálják a járványt, azok az állam által kínált vakcinákban is kevésbé bíznak. A saját társadalmi csoport megbecsültségének érzése és a család anyagi helyzetének optimista megítélése szintén erősítik a fenti bizalmat, míg a depriváció és a lezárások következtében veszélybe kerülő megélhetés érzése gyengíti azt. Érdekesség, hogy mind a kormányzati, mind az ellenzéki hírforrások hitelességébe vetett bizalom kifejezetten erősíti a beszerzendő vakcinákba vetett bizalmat, azaz a politikai törésvonal hatása e téren gyenge.
A politikai törésvonalak a keleti és nyugati vakcinákba vetett bizalom kapcsán kristályosodnak ki. A többváltozós elemzések azt mutatják, hogy ebben a politikai orientáció játszik döntő szerepet, vagyis a szakemberek szava sem bír döntő befolyással. Míg az ellenzéki szavazók háromnegyede inkább a nyugati vakcinákban bízik, addig a bizonytalanok között ez az arány 58%, a kormánypárti szavazók között pedig 44%. Vagyis a kormánypárti szavazók többsége ugyanúgy elfogadja a keletről származó vakcinákat, mint a nyugatról érkezőket.
Módszertan
Adatfelvétel ideje: 2020. november 15-25.
Módszere: 20 perces telefonos (CATI) kérdőív
Reprezentativitása: országos minta, nemre, korra, iskolai végzettségre település-méretre és régióra reprezentatív.
Mintanagyság: 1002 fő
Híreink