Oldal kiválasztása

Fodorné Tóth Krisztina: Fogalmi bizonytalanság és egyszerűsítés: távoktatás, digitális oktatás és társfogalmaik használata a közbeszédben

A járványhelyzet okozta változások átmentileg legalábbis felforgatták a közoktatás, sőt részben a felsőoktatás hagyományos tanulási rendszerét is. Tanulók, pedagógusok, oktatók, illetve gyakran szülők egyik napról a másikra olyan szituációban találták magukat, amelyben az elektronikus tanulástámogatás létfontosságú lett. Ennek következtében napvilágra került, hogy az e-learning, az IKT-pedagógia, a digitális tanulás eddig leginkább kiegészítő szerepbe szorult, és a gyümölcsöző alkalmazásához szükséges szemléleti-szervezési változás az oktatási szféra egészében egyszerűen nem ment végbe. A magyar oktatási szféra, amelynek speciális közege eddig csak korlátozottan szembesült a VUCA világában általános élménnyé vált rendszerszintű napi kihívásokkal, egyszerre próbálta a rá jellemző kereteket megtartani, és alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A fennálló helyzetben már maguknak a fogalmaknak a kezelése is kihívást jelentett mind a szakmai kommunikációban, mind az arra sokszor csak érintőlegesen épülő közbeszédben. Jelen írás ez utóbbi vizsgálatára vállalkozik, a digitális tanulás és a távoktatás vonatkozó fogalomhasználatát véve górcső alá a magyar közbeszéd adott szeletében, mindenekelőtt a közneveléssel kapcsolatos diskurzusokban. Ehhez a szerző a témával foglalkozó online médiamegjelenések (horizontális és vertikális portálok) és kisebb részben hozzájuk kapcsolható közösségimédia-megnyilvánulások (posztok, kommentek) szövegében tapasztalható, megfelelő szóhasználatot térképezi fel. Az írás ennek révén leginkább látkép arról, hogy a kialakuló helyzet milyen módon és fókusszal irányítja a figyelmet a távoktatás korábban kevésbé előtérben lévő, és a digitális tanulás/ digitális oktatás meglehetősen széttartóan kezelt fogalmára.

Szabad Piac 2020. 2. sz.

 DOI:

Letöltés