A Milton Friedman Egyetem adott otthont annak a szakmai rendezvénynek, amely a szuperszámítógépek (High Performance Computing – HPC) és a mesterséges intelligencia (AI) szoros összefonódásának szerepét vizsgálta az oktatásban és a kutatás-fejlesztés különféle területein. A rendezvényt megnyitó beszédében Dr. Szatmári Péter, az egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy az intézmény célja, hogy hallgatói digitális jövőformáló szerepet töltsenek be. Kiemelte a multidiszciplináris képzési portfólió fontosságát, és azt, hogy a mesterséges intelligencia beemelése az oktatásba – különös tekintettel a gazdaságinformatikára és információbiztonságra – stratégiai célként szerepel az intézmény jövőképében.
A rendezvény első szekciója a mesterséges intelligencia fejlődési irányairól szólt. Dr. Illési Zsolt előadásában részletesen bemutatta az AI aktuális trendjeit és várható fejlődési pályáit. Rövid távon a generatív AI modellek – különösen a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) – konszolidációját és multimodális képességeik gyors fejlődését prognosztizálta. A nyílt forráskódú megoldások, mint a LLaMA és a Mistral, a jövőben komoly versenytársai lehetnek a nagy technológiai vállalatok kereskedelmi modelljeinek. Középtávon a specializált, iparágspecifikus AI-megoldások előretörését vetítette előre – például az egészségügyi, pénzügyi és jogi alkalmazásokban. Kiemelt figyelmet kapott az önmagyarázó rendszerek (explainable AI) jelentősége, amelyek segítenek az átlátható és megbízható döntéstámogatásban. Emellett szó esett az AI szabályozásáról, különösen az Európai Unió által bevezetés alatt álló AI Act szabályozási keretrendszerről, amely meghatározhatja az AI fejlesztések és alkalmazások jövőbeli etikai és jogi környezetét. Hosszú távon Dr. Illési Zsolt az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségét vetítette előre, amely képes lehet az emberihez hasonló kognitív feladatok ellátására. Előadásának zárásában felhívta a figyelmet az AI-hoz kapcsolódó társadalmi, etikai és kiberbiztonsági kihívásokra: a modellek torzításaira, az energiaszükségletre, valamint a deepfake technológiák és phishing támadások által jelentett kockázatokra.
A második előadásban Terjék Mihály a Komondor szuperszámítógép képességeit és alkalmazási területeit mutatta be. Kiemelte, hogy a HPC nemcsak a mesterséges intelligencia modellek futtatására alkalmas, hanem kulcsfontosságú azok betanítása és fejlesztése során is. Ezt különösen a nagyméretű nyelvi modellek (LLM-ek) esetében hangsúlyozta. Előadásában több gyakorlati példán keresztül szemléltette a Komondor szerepét a prediktív analitikában, biomolekuláris kutatásokban, önvezető járművek szimulációjában és az egészségügyi alkalmazásokban. A technikai részletek között kiemelte a dedikált AI partíciókat, a többszintű adattárolást, valamint a fejlett hálózati topológiát, amelyek lehetővé teszik a nagy adatvolumenre épülő AI-rendszerek valós idejű futtatását, betanítását és optimalizálását.
A harmadik előadást Dr. Reguly István Zoltán tartotta, aki az egyetemi oktatás és a szuperszámítástechnika kapcsolatára fókuszált. Prezentációjában bemutatta, hogyan használják fel a Komondor szuperszámítógépet az oktatásban, különösen a mesterszintű képzések során. A hallgatók valós idejű környezetben végezhetnek párhuzamos programozási feladatokat, miközben megismerkednek olyan korszerű technológiákkal, mint a CUDA, az MPI és a Slurm ütemezőrendszer. A gyakorlati példák révén a hallgatók mélyebb algoritmikus gondolkodást sajátíthatnak el, és valós ipari vagy kutatási környezetre jellemző szimulációkat hajthatnak végre. Az előadás tanulsága szerint a Komondor rendszere megbízhatóan illeszthető az egyetemi tanrendbe, és hatékonyan szolgálja mind az oktatási, mind a kutatási célokat.
A rendezvényt záró kerekasztal-beszélgetés átfogóan vizsgálta a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek közös fejlődési irányait, a technológiai és etikai kihívásokkal együtt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az AI fejlesztések exponenciális gyorsulása egyre nagyobb számítási teljesítményt igényel, amiben a HPC kulcsszerepet játszik. Kiemelt téma volt az AI-etikával kapcsolatos szabályozási környezet, különösen az európai jogalkotási kezdeményezések fényében. A beszélgetésben felmerült a kiberbiztonság jelentősége, különösen az alacsony mintaszámú tanulás, az AI-vezérelt támadási formák és az ipari adatvagyon védelmének szükségessége kapcsán. A szakmai eszmecsere hangsúlyozta, hogy a HPC nemcsak az AI modellek hatékony futtatását biztosítja, hanem a fejlesztési ciklus lerövidítését is elősegíti, továbbá hozzájárul a hozzáférés demokratizálásához, különösen a kisebb egyetemek és kutatócsoportok számára. A beszélgetés kitért a fine-tuning és a foundation modellek specializálásának lehetőségeire is, amely sok esetben költséghatékonyabb és gyorsabb alternatívát kínál, mint a nulláról induló modellépítés. Végezetül elhangzott, hogy a jövőben várható új szuperszámítógépek – mint például a Levente – még szélesebb körben teszik lehetővé az ipari innovációt, miközben továbbra is garantálják az adatbiztonságot és a jogszerű alkalmazást.
Összegzésképp elmondható, hogy a rendezvény világosan rámutatott arra, hogy a szuperszámítástechnika és a mesterséges intelligencia szinergiája alapvető fontosságú a 21. század digitális transzformációjában. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés tanúsága szerint a tudományos, oktatási és ipari szféra együttműködése, valamint az etikai és szabályozási aspektusok figyelembevétele elengedhetetlen az AI-vezérelt technológiai innovációk felelős és fenntartható megvalósításához.
Híreink