2024 november 5-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen került megrendezésre „A Magyarország és Kína közötti kapcsolatok 75 éve” című Eurázsia Kerekasztal rendezvény. A beszélgetés célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a két ország közötti együttműködés történetéről, főbb mérföldköveiről és a jövőbeli lehetőségekről.
A beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója; Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója; valamint Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. A rendezvényt Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese, egyetemi docens moderálta.
Hogyan látják a magyar–kínai kapcsolatok történeti dimenzióját, akár ezer vagy több ezer éves távlatban? Léteznek-e ilyen hosszú múltra visszanyúló kapcsolatok a két ország között?
Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa:
A magyar–kínai kapcsolatok első dokumentált példája az 1300-as évekre tehető, amikor egy magyar pap részt vett egy küldöttségben Kínában. A 17. században Grueber János jezsuita szerzetes Kínából való hazatérése után előadásokat tartott Belső-Ázsiáról. A 18. században kalandorok, mint Benyovszky Móric, utaztak Kínába, bár beszámolóik hitelessége néha kérdéses. A 19. században Kőrösi Csoma Sándor tibetológiai kutatásai jelentős előrelépést hoztak, míg a század második felében megindultak a hivatalos diplomáciai kapcsolatok is. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Qing-dinasztia közötti hajózási egyezmények jelezték e fejlődést. A 20. század elején Hudec László építész Sanghajban jelentős épületeket tervezett, míg a másik irányból, Kínából is megérkeztek az első látogatók Magyarországra. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok formálisabbá váltak az idők során, de a világháborúk idején megszakadtak, majd csak 1949-ben álltak helyre teljesen.
Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója:
A 20. században a magyar–kínai kapcsolatok számos érdekes eseményt és személyt vonultattak fel, különösen Sanghajban. Hudec László építész, aki az I. világháború után menekültként érkezett a városba, több mint 50 jelentős épületet tervezett, amelyek ma is megtalálhatók. Szintén fontos szerepet játszott Stahel Gyula, az 1848-as szabadságharcos, aki az amerikai polgárháború után Sanghaj főkonzulja lett. A kulturális élet is virágzott: Bernadine Szold szalonjai voltak az elsők, ahol kínai és európai művészek együtt mutatkozhattak be. A 20. század közepére a diplomáciai kapcsolatok intézményesültek, különösen 1949-től, amikor Magyarország az elsők között létesített kapcsolatot az új Kínával. A sport is szerepet játszott, például 1955-ben, amikor a kínai labdarúgó-válogatott Magyarországon edzőtáborozott, ezzel megalapozva a későbbi kínai sportvezetők fejlődését. Ez a történelmi múlt ma is fontos alapja a két ország közötti kapcsolatoknak.
Hogyan alakultak a magyar–kínai kapcsolatok a rendszerváltás után? Fontos lenne tudni, hogy az elmúlt évtizedekben milyen fejleményeket láthattunk: mennyire erősödtek ezek a kapcsolatok, milyen új szintekre lépett az együttműködés, és milyen területeken tapasztalható leginkább a fejlődés?
Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója:
A rendszerváltás után a magyar kül- és gazdaságpolitika új irányt vett, az európai integrációval összpontosítva. Ennek következtében a keleti kapcsolatok, köztük a Kínával való együttműködés is háttérbe szorult. Azonban a 2008-as pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a nyugati kapcsolatok sebezhetősége miatt diverzifikálni kell a gazdasági és politikai kapcsolatokat. Ez vezetett a „keleti nyitás” politikájához, amely 2010-ben, Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt indult el, és Kína stratégiai szerepet kapott.
Orbán Viktor 2009-es látogatása Kínában, amelyet Matolcsy György is támogatott, elindította a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködés erősödését. Kína azóta Magyarország egyik legnagyobb befektetője lett, és a kapcsolatok oktatási és kulturális területen is bővültek. A keleti nyitás eredményeként a magyar–kínai kapcsolatok komplex, sokrétű partnerséggé váltak, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan erősödött.
Hogyan tekinthet ránk Kína, különösen Peking szempontjából, figyelembe véve, hogy Magyarország méretileg és gazdaságilag is teljesen más dimenziót képvisel? Miért lehetünk érdekesek egy ilyen globális nagyhatalom számára?
Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa:
Magyarország Kína szemében több okból is érdekes lehet. Petőfi Sándor kultusza, aki a szabadság szimbólumaként több generáció kínai értelmiségét inspirálta, valamint a költészetének kínai népszerűsége egy fontos kulturális kapocs. Puskás Ferenc neve és a magyar futball is ismert Kínában, erősítve a pozitív képet.
Jelenleg Magyarország az Európai Unió leginkább Kína-barát országának számít, ami egyedülálló helyzetet teremt a politikai és gazdasági kapcsolatokban. Ez a kiemelt figyelem lehetőséget ad arra, hogy a két ország közötti együttműködés erősödjön, különösen az európai–kínai tárgyalások során, ahol Magyarország megbízható partnerként jelenik meg.
Hogyan látja Kína Magyarország szerepét Eurázsiában és az “Új Selyemút” kezdeményezésben? Van-e Magyarországnak ebben különleges szerepe, vagy ugyanolyan partnerek vagyunk, mint más országok?
Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója:
Magyarország szerepe az új eurázsiai koncepcióban, különösen a Selyemút és a kínai kezdeményezések kapcsán, egyre fontosabbá vált, különösen a keleti nyitás politikájának bevezetése óta. Az ország geopolitikai helyzete lehetőséget ad arra, hogy híd szerepet töltsön be Kelet és Nyugat között. Kína számára Magyarország vonzó partner, mivel az Európai Unió legkína-barátabb államaként jelenik meg. Ezt a különleges figyelmet erősítik a politikai kapcsolatok és a közös gazdasági érdekek.
A magyar részvétel a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben példát mutat a szorosabb együttműködésre. Orbán Viktor is említette, hogy Magyarország egy pénzügyi és gazdasági központként szolgálhat, közvetítve a keleti és nyugati világot. Ez a szerep fontos lehet az új, multipoláris világrendben, ahol a kapcsolatok és a gazdasági együttműködés sokoldalúsága kulcsszerepet játszik.
Mit jelent pontosan a pénzügyi központ szerepe Magyarország számára, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar–kínai kapcsolatok? Emellett érdekes lehet azt is megvizsgálni, hogy van-e olyan különleges dinamikája ennek a kapcsolatnak, amely miatt Magyarország könnyen közvetítheti Kína érdekeit az Európai Unió más tagállamai felé.
Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója:
Magyarország pénzügyi központi szerepének kialakulása az innovatív és újító gondolkodásra épül, amelyet a keleti nyitás politikája és a kínai kapcsolatok is támogatnak. A kínai népi bankkal való szoros együttműködés 2013-ban indult, és ennek egyik fontos eredménye volt a pénzügyi védőháló megteremtése, amely nemzetközi pénzügyi stabilitást biztosít. Az ország célja, hogy Budapest olyan találkozási pont legyen, ahol a keleti és nyugati pénzügyi innovációk találkoznak, beleértve a zöldpénzügyi és digitális megoldásokat.
A jövőbeni terveket a kínai digitális pénzügyi technológiák tesztelése is támogatja, amelyek révén Magyarország az európai-kínai kapcsolatok erősítésének központi szereplőjévé válhat. A hosszú távú cél az, hogy Magyarország regionális pénzügyi és intellektuális központként jelenjen meg, amely összekapcsolja a keleti és nyugati világot.
Mit preferál Kína a világpolitikában, és hogyan viszonyul a BRICS kezdeményezéshez?
Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa:
Kína a világpolitikában a multipoláris világrendet támogatja, amelyben több nagyhatalom is szerepet kap, szemben az Egyesült Államok által uralt unipoláris rendszerrel. Ez a modell nagyobb mozgásteret biztosít Kína számára, lehetőséget teremt szövetségek kialakítására és dinamikus politikai mozgásokra. A BRICS-et Kína eszköznek tekinti a multipoláris világrend felé vezető úton, olyan országokkal, amelyek szintén a többpólusú hatalmi struktúrát részesítik előnyben. Bár a tagországok között lehetnek ellentétek, a BRICS célja az együttműködés erősítése és az egypólusú világ megbontása.
Mennyire megbízható szövetséges Kína? A jelenlegi, jónak mondható kapcsolatrendszer fenntartható hosszú távon, vagy fennáll a bizonytalanság veszélye?
Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója:
Kína a világpolitikában a kölcsönös előnyökön alapuló, „win-win” együttműködést támogatja, és nem célja új világrendet kialakítani, hanem a meglévőt reformálni. A BRICS kezdeményezést is ilyen reformcsomagként kezeli, amely lehetővé teszi a tagállamok közti közös döntéshozatalt és konfliktuskezelést. Fontos különbség a nyugati szövetségekhez képest, hogy a BRICS-ben nem vesznek fel olyan új tagot, amely szankcionálná a többieket. A magyar–kínai kapcsolatok addig fenntarthatóak, amíg kölcsönös tisztelet jellemzi őket, Magyarország pedig egyenlő félként tekint Kínára, elkerülve a nyugati felsőbbrendűségi attitűdöt.
Milyen fő témák merülnek fel a fenntarthatóság kapcsán a magyar–kínai együttműködésben, akár pénzügyi, akár más szempontból?
Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója:
A fenntarthatóság az egyik kiemelt terület a magyar–kínai együttműködésben, különösen a zöld technológiák, mint a napelemek és elektromos autók területén. Kína vezető szerepet tölt be a napelemtechnológiában és a zöld fejlesztésekben, amivel versenyelőnyre tett szert globálisan. Magyarország időben felismerte ennek fontosságát, és szoros kapcsolatokat alakított ki Kínával, például az akkumulátorgyártás és zöld pénzügyi megoldások terén. Az együttműködés olyan projekteket is magában foglal, amelyek célja a pénzügyek zöldítése és a fenntartható gazdaság előmozdítása. Magyarország partnerként vesz részt Kína innovatív zöld technológiáinak integrálásában, ami lehetőséget teremt számára a fenntartható fejlődés területén való előrelépésre és a globális versenyképesség növelésére.
Híreink