A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében zajlott az Eurázsia Kerekasztal aktuális eseménye, amely a „Trump és Ázsia” témakört elemezte.
Az eseményt, amely 2025. február 25-én, került megrendezésre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Danubianum épületében Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja nyitotta meg. A panelbeszélgetést Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese moderálta.
A szakmai vitában részt vettek:
- Prof. Dr. Csicsmann László, igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Center for Contemporary Asia Studies,
- Prof. Dr. Vasa László, főtanácsadó, vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet,
- Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója.
A fórum célja az volt, hogy rávilágítson az Egyesült Államok és Ázsia közötti politikai és gazdasági dinamikák átalakulására, különös tekintettel Donald Trump visszatérésére és az amerikai külpolitika új irányaira. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus továbbra is kulcsfontosságú kérdés a világpolitikában. Trump második elnöki ciklusának egyik lehetséges következménye, hogy az USA még inkább távolodik a hagyományos szövetségi rendszerektől, ami új lehetőségeket biztosíthat Kína számára, hogy tovább erősítse kapcsolatait Japánnal és Indiával. Az ázsiai térség országai egyre inkább önálló külpolitikai stratégiákat követnek, amelyek célja, hogy kiegyensúlyozzák a nagyhatalmi érdekeket. Közép-Ázsia geopolitikai jelentősége is előtérbe került. Az amerikai befolyás csökkenése egyértelmű, míg Kína gazdasági és politikai jelenléte fokozatosan növekszik
Oroszország hagyományosan vezető szerepet töltött be a térségben, de a jelenlegi globális helyzet erősítheti a kínai-orosz együttműködést. Az Egyesült Államok részéről a figyelem eltolódása más régiók felé lehetőséget ad Kínának és más ázsiai országoknak, hogy formálják a térség gazdasági és politikai szerkezetét.
A Trump-adminisztráció várhatóan tovább folytatja protekcionista politikáját, amely szigorúbb vámokkal és szankciókkal sújthatja Kínát és más ázsiai gazdaságokat. Ez különösen nagy hatással lehet a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra, mivel Kína továbbra is az ázsiai országok első számú gazdasági partnere. A régió államai számára az USA gazdasági intézkedései hosszú távú kihívásokat jelenthetnek, amelyek hatással lehetnek az ázsiai piacok stabilitására és a nemzetközi befektetésekre.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy az amerikai és kínai gazdaságok közötti növekvő feszültség jelentős hatással lehet a globális gazdaságra. A protekcionista intézkedések következtében az ázsiai országok kénytelenek lehetnek új kereskedelmi stratégiákat
kidolgozni, hogy csökkentsék függőségüket az amerikai gazdasági rendszer változásaitól. Az egyik kiemelt következtetés az volt, hogy a világpolitikai erőviszonyok egyre multipolárisabbá válnak. Az USA és Kína dominanciája mellett egyre több regionális hatalom, például India, Szaúd-Arábia és Japán, törekszik arra, hogy saját érdekeit érvényesítse a nemzetközi porondon. A Közel-Kelet és Ázsia konfliktusai, beleértve az ukrajnai háborút és a gázai konfliktust, szintén jelentős hatással vannak a globális stabilitásra. A résztvevők kiemelték, hogy a nyugati világ nézőpontja nem elegendő a globális átalakulások teljes körű megértéséhez. Az ázsiai és eurázsiai országok saját politikai és gazdasági realitásaik mentén formálják külpolitikájukat. Ezért a nyugati országoknak alkalmazkodniuk kell az eltérő érdekekhez és regionális sajátosságokhoz, ha hatékony külpolitikát kívánnak folytatni.
Összegzésként elmondható, hogy Trump visszatérése jelentős változásokat hozhat az amerikai-ázsiai kapcsolatokban, különösen a külpolitika és a gazdasági stratégiák terén. Az Egyesült Államok várhatóan csökkenteni fogja függőségét a hagyományos szövetségi rendszerektől, míg Kína és más regionális hatalmak igyekeznek kihasználni az ebből adódó lehetőségeket. Az elemzők szerint a világpolitika jelenlegi átalakulása hosszú távú következményekkel járhat, és a következő években tovább éleződhet az Egyesült Államok és Kína közötti versengés. A globális gazdaság, a biztonságpolitikai kihívások és a regionális együttműködések jövője szorosan összefügg azzal, hogy az érintett szereplők mennyire képesek alkalmazkodni az új geopolitikai és gazdasági realitásokhoz.
Híreink