A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja 2024. április 26-án hatodik alkalommal rendezte meg az Eurázsia Hajnala tudományos konferenciát doktoranduszok és egyetemi hallgatók számára. A rendezvény társszervezői a Milton Friedman Egyetem és a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete voltak. A rendezvényre a Milton Friedman Egyetemen került sor.
A rendezvény plenáris üléssel kezdődött, melynek meghívott vendégei között szerepeltek Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, Dr. Schottner Krisztina, a Milton Friedman Egyetem rektora, Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Dr. Neszmélyi György Iván egyetemi tanár. A beszélgetést moderálta Érsek-Csanádi Alexandra, az Eurázsia Központ kutatója.
A plenáris ülést Dr. Horváth Levente az Eurázsia Központ igazgatója nyitotta meg, mely során elmondta, hogy nagy örömmel tölti el, hogy az Eurázsia Központ immár hatodik alkalommal rendezheti meg az Eurázsia Hajnala konferenciát, illetve megköszönte a Milton Friedman Egyetemnek együttműködését.
Ezt követően Dr. Schottner Krisztina rektor köszöntő beszéde következett. Rektor asszony bevezetőjében elmondta, hogy a térség kutatásán nagy hangsúly van, mely fontossága már 1800-as évek végén Friedrich Ratzel geográfus tanulmányaiban is nagy szerepet kapott, amit követett Halford John Mackinder geopolitikai elmélete. Rektor asszony kiemelete, hogy a térség geopolitikailag, gazdaságilag is jelentősen felértékelődött, mely megértésnek szükségessége kiemelten fontos a jelenlegi átalakuló világrendben.
A köszöntő beszédek után következtek a meghívott vendégek előadásai. Az első előadó Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója volt.
Az Európai és Ázsiai kapcsolatok elmélyülése és a két kontinens közötti kapcsolatok növekedése kulcsfontosságú témává vált a 21. században. Korábban egy egypólusú világrend volt jellemző, amelyben a nyugat vezető szerepet töltött be. Azonban most átmeneti időszakot élünk, amely egy multipoláris rendszer felé mutat, ahol több hatalmi központ és az egyenrangú partnerségek fontossága kerül előtérbe.
Ennek következményeként a diplomáciai kapcsolatok új alapokra helyeződnek, különösen a nyugat és Kína közötti verseny tekintetében. Az Eurázsiai integráció ellenzői igyekeznek megakadályozni az e térségben bekövetkező kapcsolatok elmélyülését, fenntartva ezzel az Egyesült Államok által vezetett világrendet.
A geopolitikai térben Kína “Egy övezet, egy út” kezdeményezése jelentős infrastrukturális és gazdasági változásokat hozott az ázsiai térségben, áthelyezve ezzel a világgazdaság középpontját Ázsiába. Ez az új helyzet kihívást jelent a nyugat számára, mivel az ázsiai térség gazdasági és geopolitikai jelentősége nőtt, és gyakran a nyugati szemlélet megkérdőjeleződik, amely a térséget egyfajta “sakkasztalként” kezeli. A történelem során az ázsiai térségben gyakran voltak jelentős hatalmi összecsapások, amelyek gyakran konfliktusokhoz vezettek. Ezek közül csak néhány zárult békés megoldással, míg mások fegyveres konfliktusokká fajultak. Napjainkban az ázsiai térségben zajló hatalmi változások globális biztonsági kihívásokat vetnek fel.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és geopolitikai rivalizálás egy “Thuküdidész-csapda” helyzetét idézi elő, ahol az egyensúly változása új feszültségeket hoz a nemzetközi rendszerbe. Az új világrend valószínűleg nem egyetlen domináns szereplőből fog állni, hanem egy multipoláris rendszerben fog kialakulni, amelyben a különböző kultúrák, gazdasági és politikai rendszerek koordinálására és egyensúlyának fenntartására van szükség.
Az erős és stabil Európa elengedhetetlen a globális biztonság és stabilitás szempontjából. Ezért Európának fontos szerepet kell vállalnia nem csupán a térség polarizációjában vagy geopolitikai rivalizálásában, hanem a béke, stabilitás és együttműködés előmozdításában is. Fontos megjegyezni, hogy Horvát Levente megemlítette Zbigniew Brzezinski “A nagy sakktábla” című könyvét, mely a 90-es években jelent meg, és máig releváns tartalommal bír. Brzezinski szerint a nyugati világ fő célja az, hogy megakadályozza az Eurázsiai kapcsolatok elmélyülését és fenntartsa az Egyesült Államok által dominált világrendet.
A második előadást Dr. Szatmári Péter a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese tartotta. Az előadás fő témája az orosz civilizáció és annak tágabb dimenziói voltak. A 19. század közepéig a mai Türkemnisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán területeit összefoglalóan Turkesztánnak nevezték. Ezt a megnevezést az öt államot magában foglalta, és politikai vonatkozásai részben Arthur Conolly, az ír származású brit katonatiszt tevékenységéhez köthetők, akinek személyéhez kapcsolódik a “nagy játszma” fogalma.
Az angol politikai kontextusban India stratégiai fontosságú volt, tekintve arra, mint második szívként. A térség oroszországhoz való csatlakozása Nikolay Muravyov-Amursky nevéhez fűződik. Az orosz politikai gondolkodás célja, hogy a centrumot eltávolítsa a perifériától, miközben biztonsági övezetet teremt. Az 1870-es években Oroszország elfoglalta a Közép-Ázsia térségét, és az országokat szervesen az anyaországhoz kapcsolta, hasonlóan egy amőbához.
A Szovjetunió felbomlása után jelentős önállósodás kezdődött a térségben, ami meghatározta a kommunikációt a mai országokkal. A 20. században Afganisztán jelentős pufferzónaként és konfliktusok színhelyeként is szolgált, valamint a kábítószerkereskedelmi útvonalak egyik fontos csomópontja jelenleg is. Oroszország külpolitikájában a birodalmi gondolkodás hangsúlyos szerepet játszik, amely a birodalmi örökség megőrzésére és továbbvitelére irányul. A jelenlegi geopolitikai helyzet új szemléletmódot igényel, amely visszatér a többpólusú világrend koncepciójához.
Kiemelt fontosságú Oroszország számára India és Kína, és az ő közöttük lévő kapcsolatuk jelenti a kulcsot a térség stabilitásának és fejlődésének szempontjából. Az Eurázsia régió továbbra is központi szerepet játszik a globális geopolitikai térben, különös tekintettel a Közép-Ázsia térség kiemelt partnereként való pozíciójára. Fontos megjegyezni, hogy a térségben jelentős rivalizáció van érvényben, mely befolyásolja a különböző civilizációkat és radikalizációs megmozdulásokat, mint például a legutóbbi terrortámadás Oroszországban, ami megmutatja az erőtér expanzív tágulását.
Afganisztán szerepe kiemelkedő a térségben, és az ország geopolitikai elhelyezkedése megkerülhetetlen. Továbbá a térség primer szektorának és a vízért folytatott küzdelemnek stabilitása alapvető fontosságú a térség gazdasági és politikai stabilitásához.
Dr. Neszmélyi György Iván, a Milton Friedman Egyetem professzora előadásában részletesebben tárgyalta Kína és a Közel-Kelet közötti kapcsolatokat. Kína már az 1950-es években felvette a diplomáciai kapcsolatot a Közel-Kelet országaival, míg más régiókkal csak az 1970-es évek közepén. Bár a szovjet-kínai rivalizálás idején Kína politikailag az arab országokat támogatta az arab-izraeli konfliktusban, és ezt a politikát napjainkban is fenntartja, érdemes megjegyezni, hogy Izrael jelentős gazdasági partnerévé vált. Kína továbbá támogatja Iránt az iráni-izraeli konfliktusban, és Szíriában az Asszad-kormányt támogatja. Gazdasági szempontból a Közel-Kelet Kínának jelentős energiaforrásokat biztosít, valamint fontos tranzitútvonalat jelent a Selyemút gazdasági övezetében, amelyen keresztül egyre több kínai termék érkezik nyugati irányába.
Bár Kína hagyományosan inkább a gazdasági szerepvállalásra összpontosított, az utóbbi években növekvő politikai szerepvállalást is tapasztalhatunk a térségben. Kína egyre inkább érintett a regionális politikai és biztonsági kérdésekben, bár még mindig tartózkodik az aktív közvetítői szerepvállalástól. Fontos megjegyezni, hogy 2023 elején Kína hozzájárult az Irán-Szaúd-Arábia normalizációs megállapodás megkötéséhez, ami lehetőséget biztosít a térségben magas szintű diplomáciai kapcsolatok kialakítására. A Közel-Kelet Kína számára stratégiai fontosságú térségként szolgál, mint szénhidrogén-beszállító és a Selyemút tranzitútvonala, amely jelentős kereskedelmi forgalmat generál Európa felé. Kína továbbá a térség kiemelt befektetőjeként is megjelenik, hozzájárulva ezzel a térség gazdasági fejlődéséhez és stabilitásához.
A plenáris ülést követően 4 szekcióülésre került sor, amelyek során az egyetemi hallgatók és doktoranduszok bemutathatták kutatási témáikat.
Az első szekcióban Dr. Klemensits Péter Eurázsia Központ kutatójának moderálásával zajlottak a témák prezentációi. A résztvevő hallgatók által bemutatott kutatási témák a következők voltak: Balogh Péter: Kibernagyhatalmak Eurázsiában – az államok által támogatott kiberműveletek mintázatai, főbb szereplői, tendenciái, Serfőző Márk – Oláh Georgina: A virtuális világban is hódít a Sárkány; mi az a digitális jüan? Hegyi Henrietta: Elektromos járművek töltőinfrastruktúrája: Kiberbiztonsági fenyegetések és geopolitikai összefüggések, Tárik Meszár: Iraki keresztények: identitáskérdések, marginalizálódás és az elvándorlás okozta kihívások.
A második szekcióban Dr. Nagy Henrietta, a Milton Friedman Egyetem professzora moderálta a prezentációkat. A résztvevő hallgatók által bemutatott kutatási témák pedig a következők voltak: Breier Erik: Japán stagnálás vége? Halasi Ákos: Lehetséges deflációt exportálni? Avagy Kína pozitív hatása a világgazdaságra, Mozga Gábor: A neo-eurázsianizmus és a Három Tenger Kezdeményezés törekvései Köztes-Európában, Vara Bálint: Kis ország, hatalmas ambíciók – A katari geopolitikai célok kilátásai és korlátai.
A harmadik szekciós előadást Dr. Neszmélyi György Iván a Milton Friedman Egyetem tanára moderálta. Az előadások ebben a szekcióban angol nyelven hangzottak el: Bálint Áron: The European Union’s Common Foreign and Security Policy and its Relation with Russia in the Context of the Russo-Ukrainian War, Darbayev, Azamat – Tlektessova, Aigerim: Hungary in the Foreign Policy of the Republic of Kazakhstan, Bárány Péter András: Caught in the Crossfire: Ukraine, Energy, and the Clash of Global Interests, Barcin, Fatma Nur: Navigating Teaching During Pandemic: Insights from Turkish Teachers On Knowledge Sharing During Covid-19 Corps and the watershed moment of the Sunnylands talks.
A negyedik szekcióban Dr. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója vezette a prezentációkat. A hallgatók ebben a szekcióban szintén angol nyelven mutatták be kutatási témáikat. Kumar, Pawan: Bridging the Gap: Value-Based Banking as a Strategy for Financial Inclusion in Regional Rural Banks – The Case of Punjab Gramin Bank, Tenczer Ádám: Anglo-Saxon Night Shift, Semanur Öncü: After 2003. The Iraqi recontruction process, Timári Bálint: Visions of the Future in the Persian Gulf: Understanding Saudi Development Ambitions, Hullán Luca Mirtill: A small state with big ambitions – The position of Singapore in the global talent war, Adanir Aysegül: The Rise of Pan-turkism: Yusuf Akcura’s Analysis of ottoman Political ideologies.
Írta: Décsy Gábor
Híreink