Az Eurázsia Kerekasztal-beszélgetés a Budapesti Corvinus Egyetemen került megrendezésre a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kortárs Ázsia Tanulmányok Központja közös szervezésében.
Az esemény központi témája az Indo-csendes-óceáni térség szűk tengeri útvonalainak geopolitikája volt, és az, hogy ezek a szűk területek milyen hatással vannak a globális kereskedelemre és biztonságra. Az előadók között olyan elismert szakértők vettek részt, mint Dr. Csicsmann László, Dr. Scott N. Romaniuk és Dr. Klemensits Péter. A beszélgetést Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója nyitotta meg, míg a moderátor Szakáli Máté, a központ kutatója volt.
A beszélgetés során a moderátor első kérdése a szűk tengeri útvonalak, területek fontosságára irányult, különös tekintettel azok gazdasági és stratégiai értékére az Európai Unió és egyes országok számára.
Dr. Csicsmann László válaszában hangsúlyozta, hogy ezek a tengeri szűk keresztmetszetek, mint például a Panama-csatorna, a Szuezi-csatorna, a Hormuzi-szoros és a Malacca-szoros nélkülözhetetlenek a globális kereskedelem szempontjából. Kiemelte, hogy ezen útvonalak a világkereskedelem több mint 90%-át teszik ki, és ezek lezárása – mint azt a 2021-es Ever Given incidens is megmutatta – globális pénzügyi veszteségeket okozhat. Az alternatív útvonalak keresése ezek esetében nem egyszerű feladat, így ezen szűk keresztmetszetek stratégiai szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Dr. Klemensits Péter különösen a Malacca-szoros fontosságát emelte ki, amely Délkelet-Ázsia egyik legfőbb szűk tengeri útvonala. A szoros évente 3,5 billió dollár értékű globális kereskedelmet bonyolít le, amely jelentős részét képezi Kína és Japán kereskedelmének. Ezzel nemcsak Ázsia, hanem a globális gazdasági kapcsolatok szempontjából is kulcsfontosságú szerepet játszik. A szakértő kiemelte az infrastruktúra, például kikötők, vasútvonalak és autópályák fejlesztésének szükségességét, amely lehetővé teszi a térség gazdasági fejlődését és versenyképességének növelését.
A következő kérdés a kelet-ázsiai országok válaszlépéseire vonatkozott a Malacca-dilemmával kapcsolatban.
Dr. Scott N. Romaniuk részletesen bemutatta, hogyan próbálja Kína biztosítani az energiahordozók és más alapvető áruk szállításának folyamatosságát az olyan stratégiai útvonalaon, mint a Malacca-szoros. Elmagyarázta, hogy Kína olajimportjának 90%-a ezen az útvonalon érkezik, ami komoly biztonsági kockázatot jelent. Ezért Kína a haditengerészeti doktrínáját átalakítva a partmenti védekezésről a mélyvízi, távoli vizeken történő műveletekre helyezte a hangsúlyt, hogy növelje tengeri kapacitásait és biztosítsa stratégiai érdekeit.
A beszélgetés során a moderátor rátért a nem hagyományos biztonsági kihívásokra is, például a klímaváltozás hatásaira és azok globális következményeire. Dr. Romaniuk kiemelte, hogy a tengervíz hőmérsékletének növekedése közvetlen hatással van a halállományra, és ezáltal a helyi gazdaságokra is. Míg a Nyugat-indiai-óceánban a halállomány csökkenése miatt fokozódott az illegális halászati tevékenység, addig a Dél-kínai-tengeren ez csökkent, mivel ott gazdaságilag jövedelmezőbbé vált a halászat. A Dél-kínai-tenger egyike a világ legmilitarizáltabb területeinek, ami jól mutatja, hogy a geopolitikai és gazdasági érdekek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a térségben. Az illegális halászat és a nem hagyományos biztonsági fenyegetések kezelése ezért további multilaterális együttműködést igényel.
India szerepe szintén kiemelt téma volt a kerekasztal-beszélgetésen. A moderátor kérdésére, miszerint hogyan érvényesíti India stratégiai autonómiáját az Indiai-óceán térségében, Dr. Csicsmann László elmondta, hogy India az utóbbi években új tengeri stratégiát vezetett be a kínai „Gyöngysor Stratégia” ellensúlyozására. Ennek részeként India jelentősen növelte haditengerészeti költségvetését, fejlesztette haditengerészeti kapacitásait, és új technológiákat vezetett be, beleértve az amerikai drónokat és szuperszonikus rakétákat. Emellett India aktívan részt vesz olyan többoldalú együttműködésekben, mint a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad), amely az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Japánnal való közös gyakorlatokat is magában foglal. India számára kulcsfontosságú az Indiai-óceánon átívelő tengeri útvonalak biztonságának megőrzése, hiszen ezek a teljes kereskedelmének 95%-át érintik.
Végezetül, a G20 csúcstalálkozón elfogadott új gazdasági folyosó létrehozása, amely India, a Közel-Kelet és Európa összekapcsolását célozza, újabb fontos lépés India számára. Ez a gazdasági együttműködés és az infrastruktúra-fejlesztés mélyebb integrációját mutatja, és nagyban hozzájárulhat a regionális stabilitáshoz és a globális kereskedelem bővítéséhez.
Összefoglaló:
Az Eurázsia Kerekasztal-beszélgetés során átfogó képet kaptunk az Indo-csendes-óceáni térségben található tengeri szűk keresztmetszetek globális jelentőségéről, különös tekintettel azok gazdasági és biztonsági hatásaira. Az esemény rávilágított arra, hogy ezek a tengeri útvonalak alapvető fontosságúak nemcsak a regionális gazdaságok növekedése szempontjából, hanem a globális kereskedelmi hálózatok stabilitása és biztonsága érdekében is. A szakértők elemzései hozzájárultak a térség geopolitikai dinamikáinak mélyebb megértéséhez, megvilágítva a helyi és globális szereplők közötti érdekellentéteket, valamint az együttműködéseket. Ezek a folyamatok meghatározóak lesznek a régió és a világ gazdasági, illetve biztonsági fejlődésének alakulásában, miközben a nem hagyományos biztonsági kihívások, mint például a klímaváltozás és az illegális halászati tevékenységek, további figyelmet és együttműködést igényelnek.
Híreink