„Mindenki másképp csinálja?” … vagy mindenki ugyanúgy? Erre a kérdésre kaptunk válaszokat az IHRM programsorozat negyedik, 2021/2022-es évadának első konferenciáján, amely a „Vállalati kérdések és válaszok a COVID – helyzet kapcsán // Szervezeti megoldások – Milyen jó gyakorlatot hívott életre a pandémia?” címmel került megrendezésre.
A 2021. december 9-én délután a ZOOOM online térben, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Milton Friedman Egyetem szervezésében megvalósult eseményen kereken 80 fő vett részt hosszabb-rövidebb ideig. Az utóbbi kitétel azért érdemel említést, mert december 9-én több nagy érdeklődésre számot tartó szakmai konferenciát tartottak, amelyek hasonló célcsoportnak szóltak. Az IHRM közönségen belül kb. 40% a vállalati HR vezetők és munkatársak aránya, 40% a HR szolgáltatást nyújtó szervezetek ügyvezetőinek, ill. tanácsadóinak aránya és 20 % az egyetemi oktatók és hallgatók aránya. A közösség elégedettségét és lojalitását mi sem jellemzi jobban, mint hogy a résztvevők 65 százaléka megosztotta a szervezőkkel a véleményét a december 9-ei konferenciáról. A visszajelző kérdőíven a válaszadók 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy „Visszatérő résztvevő vagyok. Érdekesnek és értékesnek tartom a programsorozatot.”, és a kapott élményt ezúttal 5,4-re értékelték (hatos skálán).
A rendezvényen Dr. Schottner Krisztina oktatási rektorhelyettes megnyitója után az első előadást Dr. Dombrádi Krisztián, a Pátria Nyomda Zrt. egyik tulajdonosa, egyetemi oktató tartotta „A pandémia hatása egy ipari-kereskedelmi családi nagyvállalat HR stratégiájára” címmel. Elmondta, hogy a Pátria Nyomda Zrt. családi nagyvállalkozás, melyet 1889-ben alapítottak. A vállalat kiskereskedelmi irodaszer bolthálózattal rendelkezik, illetve nyomdaipari gyártással foglalkozik. A pandémia érintette bolthálózatát a védekezés első hullám alkalmával, igénybe vette a bértámogatást, majd a krízis ellenére különösen sikeres üzleti évet zárt. Az energia árak és a minimálbér növelése miatt azonban 2022-ben komoly kihívások előtt áll.
A második előadásban egy multinacionális vállalat megoldásairól hallhattunk. Blaskovics Eszter, Baker Hughes, Magyarországi HR vezetője „Biztonság és Bizalom – Válaszok és megoldások a járványos időkben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a lassan két éve tartó járványhelyzet miatt a szervezetek permanens átalakulásban vannak. Változnak a munkavégzési, munkabiztonsági és belső kommunikációs rendszerek. Felértékelődött a bizalom és biztonság szerepe. Bemutatta, hogy a Baker Hughes magyarországi telephelyein hogyan támogatják a vezetőket és munkatársakat a változások közepette, illetve mi mindent tettek azért, hogy megőrizzék a bizalom és biztonság légkörét.
A harmadik előadást Barathi Tamás, Blue Colibri Társalapító, ügyvezetője tartotta. A „Covid hatásai a vállalati HR és belső kommunikációs folyamatokra” című prezentációjában felhívta a figyelmet arra, hogy míg a HR folyamatok és a vállalati belső kommunikáció digitalizálása 2020. év márciusáig lógott a levegőben, és minden szervezet érezte, hogy jó lenne fejleszteni, a kékgalléros vállalatoknál egyenesen kőkorszaki módszerek voltak érvényben, de a 2 terület sohasem került be a prioritások közé és a management sem érezte a szükségességét, addig az elmúlt 1,5 évben nagyot fordult a kocka. Nemcsak, hogy stratégiai fontosságú terület lett a belső kommunikáció és a HR folyamatok digitalizálása, hanem fel is gyorsultak a fejlesztési folyamatok. Aki pedig elkezdte az átállást, nem tudja abbahagyni, újabb és újabb igények jelennek meg, melyekre már van megoldás a piacon évek óta, csak eddig nem kezdtük el használni.
A negyedik előadás a céges rendezvények szerepéről és jövőjéről szólt „A cél ugyanaz, az eszközök változnak” címmel. Mantuano Mónika, UNICEO alapító alelnöke és a HP marketing vezetője egy, az UNICEO által végzett kutatás eredményeit osztotta meg a közönséggel. A céges rendezvényekért felelős vállalati döntéshozók szakmai szervezete egy átfogó felmérést készített arról, hogy a vállalatok miként látják a céges rendezvények jövőjét ebben a megváltozott világban. A rendezvények fontos szerepet töltenek be a cégek életében a stratégia célok megvalósításában, azonban a pandémia arra kényszerítette a vállalatokat, hogy átgondolják és átalakítsák ezeket. Az előadásban szó volt az online, hibrid és élő események szerepéről, a vállalati költségek átrendeződéséről, dolgozói wellbeing programokról valamint társadalmi felelősségvállalásról is.
Az ötödik előadást Tóth Balázs, Vajda-Papír Kft. HR igazgatója tartotta „Vállalati kommunikációs eszközök és tartalmak változása a COVID hullámok alatt” címmel. Elmondta, hogy milyen kommunikációs eszközöket használtak, vezettek be a pandémia különböző fázisaiban annak érdekében, hogy a dolgozók minden tekintetben tájékozottak legyenek a vállalat ügyeiről: a járványhelyzetről, a védekezésről, az üzleti eredményekről, a vállalati eseményekről. Az előadó bemutatta, hogy milyen sokoldalúan használták a chatbotot: pl. employer brand építésre, illetve az auditokra való felkészülés során, továbbá interaktív kommunikációs és ügyintézési felületként. Megismerhettük a „Ti mind hősök vagytok” kampány fő elemeit is.
A rendezvény hatodik előadása a Korona HR Kutatócsoport legfrissebb kutatási eredményeiről szólt. A Korona HR Kutatócsoport több hazai és külföldi egyetem, valamint társadalmi szervezet bevonásával a vírus válság első hullámát követően azonnal elindította felmérését, majd a második hullámban folytatta a kutatást. A kutatócsoport tagjai a legfrissebb eredményekről könyvekben, publikációkban és konferenciákon számolnak be rendszeresen. Az előadók ezúttal a hazai és nemzetközi eredmények összevetéséből adódó legérdekesebb tényeket és következtetéseket osztották meg a hallgatósággal. Dr. Poór József DSc, HSZOSZ elnök, MTA akadémiai doktor, egyetemi tanár bemutatta a kutatás elméleti alapjait, legfontosabb jellemzőit és fő tanulságait. Pató Gáborné Dr. habil. Szűcs Beáta, az ELTE Társadalomtudományi Kar, Közgazdaság-tudományi Intézet, Savaria Gazdálkodástudományi Tanszékének docense egy figyelemre méltó jelenségről számolt be, amit „SARS-COVID-19 – Kompetenciacsere” névvel jellemzett. Bemutatta, hogy a járvány hatására, és különböző szakaszaiban mely kompetenciák jelentősége csökkent, illetve melyeké növekedett. Dr. habil. Dajnoki Krisztina, PhD HSZOSZ tag, a Debreceni HR Klub elnöke. 2015-től a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója, habilitált egyetemi docense a HR feladatok és a feladatokat ellátó munkaerő állomány változásairól osztott meg adatokat a közönséggel. Érdekes, hogy a kutatásban résztvevő országok közül Magyarországon volt a legmagasabb, és Ausztriában a legalacsonyabb” a HR feladtok mennyisége nem változott” választ adók aránya. A legnagyobb növekedés Ausztriában, a legkisebb pedig Szlovákiában történt. Az öt legjelentősebb feladat a 2020-as kutatási eredmények alapján: a Home-office, távmunka bevezetése és működtetése, az atipikus (rugalmas) munkavégzés kihasználása; a hatékony belső kommunikáció biztosítása; a személyzetmenedzsment, munkaerő-biztosítás, toborzás/kiválasztás, fluktuáció menedzsmentje; az egészségvédelmi, munkavédelmi, higiéniai szabályok újra gondolása és betartatása; továbbá a motiváció, a bátorítás, az elégedettség és az elkötelezettség fenntartása.
A program házigazdája Dr. Hárskuti János volt, aki a Humán Erőforrás és Menedzsment Tanszék, valamint a gazdaságtudományi tanszékcsoport vezetője a Milton Friedman Egyetemen. Az előadásokat követő két kerekasztal beszélgetés moderátora reflexióival és kérdéseivel még izgalmasabbá tette a szakmai előadásokat és eszmecseréket.
Híreink