Az idei „Milton Konferenciák” sorozat, „Digitális üzleti stratégiák és innováció a 21. századi Magyarországon” című rendezvényre 2023. május 10-én került sor, melynek fókuszában az egyetemet, valamint az üzleti -, és az állami szektort egyaránt összekapcsoló – közös pont, azaz a – digitalizáció állt.
Manapság már a tudományok tanítása, illetve tanulása is összeegyeztethetetlen a digitális kompetenciák megléte nélkül, és ez a fajta készség, képesség továbbgyűrűződik az élet valamennyi szegmensére.
Ebből a tényből kiindulva a szervezők az üzleti és állami szektorban az adott szakterületen releváns információkkal bíró szakembereket hívtak meg, hogy bemutassák a saját szegmensük tapasztalatait, illetve a versenyképességüket befolyásoló digitális stratégiájukat.
A rendezvényen résztvevőket elsőként a konferencia moderátora Hárskuti János (a Milton Friedman Egyetem a gazdaságtudományi tanszékcsoport-vezetője, egyetemi docens) köszöntötte, majd – a tervezett programnak megfelelően – a konferencia hivatalos megnyitójára került sor.
Ünnepélyes köszöntőjében Dr. Schottner Krisztina az egyetem rektora kitért a tudás háromszög által megtestesített tudásközösség fontosságára; illetve a felek közötti kölcsönös együttműködés és tapasztalatcsere megvalósítására.
A digitalizációval összefüggő előadások sorát először Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár (Gazdaságfejlesztési Minisztérium-Iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárság) kezdte. „A magyar ipar lehetőségei a technológiai fejlődés tükrében” című előadásában szó esett – többek között – a hazai és világszintű ipari és technológiai megatrendekről, a digitális gazdaság hazai helyzetéről és az ehhez kapcsolódó fejlesztési programokról.
A kölcsönös együttműködés gyakorlati megvalósítását is bizonyítandó, ezt követően került sor a Magyar Államkincstár – képviseletében Bugár Csaba elnök – és a Milton Friedman Egyetem – képviseletében Dr. Schottner Krisztina, rektor és Stotz Gyula működtetési elnökhelyettes – közötti együttműködési megállapodás aláírására.
„A Kincstár több mint 200 féle tevékenységet végez, például a 2,6 millió nyugdíjas járandóságának rendszeres utalása, családtámogatások kifizetése vagy az otthonfelújítási program, és nagyon fontos, hogy ezek ellátásához kiművelt emberfőkkel rendelkezzen. – fogalmazott az ünnepélyes aláíráson Bugár Csaba. A Kincstár elnöke hozzátette: szükség van a fiatalokra, például a vezetői utánpótlás területén, ezt a célt szolgálja az egyetemmel való együttműködés.
Az üzleti – azon belül is a banki – szegmens lehetséges digitális megoldásaira ezúttal Csányi Péter (OTP Bank vezérigazgató-helyettes, digitális divízió) „A bankszektor versenyképessége a gyorsuló technológiai fejlődés tükrében” elnevezésű előadásából, illetve Hegedűs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank, az MKT főtitkára)
„Az elmúlt 13 év legeredményesebb hazai banképítésének lehetőségei és kihívásai” című előadásiból kaphattunk ízelítőt.
Mindkét előadó hangsúlyozta a digitális bankolással, illetve a digitális banki innovációkban rejlő versenyelőnyt.
A program soron következő előadója ismét az állam oldaláról vette szemügyre a digitalizáció kérdését, így dr. Budainé Kovács Zsuzsanna a Magyar Államkincstár informatikai elnökhelyettese a Digitális Kincstárról beszélt a hallgatóságnak.
Előadásának főbb hívószavai: a digitális átalakulás „Weberi bürokráciától a szolgáltatás kialakításig”, rendszerek, automatizáció, mesterséges intelligencia / robotizáció, e-ügyintézés, digitális dokumentumkezelés voltak.
Utolsó előtti előadóként a Magyar Nemzeti Bank képviseletében Lehmann Kristóf igazgató „A pénz digitalizációja: a digitális jegybankpénz kérdései” című előadásában kitért- többek között- a digitális jegybankpénz fogalmának meghatározását követően annak előnyeire, valamint ismertette az MNB jelenleg futó pilot projektjeit is.
A hivatalos programot Gyura Gábor (tanácsadó (UNEP) / adjunktus (BME)) „ESG-forradalom a pénz- és tőkepiacokon: hogyan segíthet a digitalizáció?”című előadása zárta. A hallgatóság példákon keresztül szemléltettetten is megismerhette az ESG kritériumok – azaz az Environment (Környezet), Social (Szociális), Governance (Irányítás) hármasának – mibenlétét, jelentőségét, amelyek együttesen tájékoztatást adnak arról, hogy egy adott szervezet milyen mértékben tanúsít környezet- és klímabarát magatartást, mennyire tartja be az olyan szempontokat, mint pl.energiahatékonyság.
A rendezvény formális része után a szervezők szendvicsebéddel látták vendégül a téma iránt érdeklődő hallgatóságot.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a XXI. században a digitalizáció már nem csupán egy lehetőség a fejlődésre, versenyképességre, hanem az egyetlen járható út, aminek egyes szegmenseire vonatkozóan a konferencia világos válaszokat nyújtott.
GALÉRIA
Híreink