A Milton Friedman Egyetemen végzett kérdőíves kutatásunkat fókuszcsoportos kutatással alapoztuk meg, amelynek eredményei segítségével építettük fel a kérdőívet. A négy, egyenként hat fős fókuszcsoportos vizsgálat feltárta, hogy a munkapiaci érintettség, a megélhetés veszélyeztetettsége oda vezet, hogy a kérdezett fontosabbnak ítéli a megélhetés biztosítását a védekezés fontosságánál, emiatt bagatellizálja a járványt, nem érzi fontosnak a szolidaritást a veszélyeztetett csoportokkal és elutasítja a vakcinációt. Továbbá, akik elveszítették a kormány munkahely-megtartó, -támogató képességébe vetett bizalmat, azok kevésbé bíznak az állam által beszerzendő vakcinában is.
Amennyiben az előző blogposztunkban bemutatott magyarázatokat egységes logikai szerkezetben szeretnénk tárgyalni, a következő modell[1] lehet a segítségünkre. Az ábrán a nyilak megmutatják, mely jelenségből következik egy másik jelenség és ahol a nyilakhoz tartozó számok (ún. béták) e jelenségek közötti összefüggések erősségét mutatják. A negatív számok ugyanolyan összefüggés-intenzitást mutatnak, mint a pozitívak, csupán a jelenségek közötti összefüggés fordított[2]:
Vagyis, a negatív munkapiaci érintettség öt közvetlen következménnyel járhat.
- Egyrészt csökken a háztartás anyagi helyzetének pozitív megítélése (jólét), erősödik a jövőre vonatkozó pesszimizmus.
- Másrészt (a lezárásokkal karöltve) mentálisan nehézzé, elidegenedetté, konfliktusossá válik a háztartás élete.
- Harmadrészt kialakul a saját csoportot érintő kollektív lecsúszás érzése (igazságtalanság-érzés, vélhetően a lezárások következtében bizonytalanná váló megélhetés miatt), ami egyrészt anti-szolidaritáshoz, másrészt a döntéshozók és szakemberek iránti bizalmatlansághoz vezet (s mint láthatjuk, ez megakadályozza az oltakozást).
- Negyedrészt a megélhetés veszélybe kerülésével az érintettek kifáradnak, fontosabbnak ítélhetik a megélhetés biztosítását, mint a járvány elleni biztonságos védekezést, kevéssé tájékozódnak, bagatellizálnak (és ezáltal feleslegesnek ítélhetik a védőoltás beadatását).
- Ötödrészt az elhúzódó negatív munkapiaci érintettség és az állam munkahely-megóvó képességének megkérdőjelezése következtében elveszhet a bizalom abban is, hogy az állam képes megbízható és hatékony vakcinát kínálni az embereknek.
Azonban a járvány súlyosságának megítélése (indirekt módon) fontos szerepet játszhat abban, hogy egyes érintett csoportok (mégis) beoltassák magukat. Mind a háztartás anyagi helyzetének negatív megítélése, mind a negatív mentális hatások, mind pedig a depriváció érzése a járvány súlyosságának érzékeléséhez vezethet, amely intenzívebb tájékozódáshoz, a saját, és/vagy más csoportokkal szembeni szolidaritáshoz, a szakemberekbe, a politikai szereplőkbe és a beszerezni tervezett vakcinába vetett bizalomhoz kapcsolódik. Mindezek pedig közvetlenül vezethetnek ahhoz, hogy valaki beoltassa magát.
Azonban nem kizárólag a szakirodalomban relatív „vesztes” utakként jellemzett jelenségek vezethetnek az oltakozáshoz, illetve annak elutasításához. A relatív „nyertesek” útja részben a megélhetés biztosításának változatlanságából indítható. E csoportok nagyobb eséllyel és gyakrabban tájékozódnak a járványról és a védőoltásokról, bíznak az állam által beszerzendő vakcinákban, kevésbé érinti őket a kapcsolataik beszűkülése, otthoni konfliktusok, vagy a szorongás, optimisták az anyagi jövőt illetően és nem érzik magukat depriváltnak, a sorsukat igazságtalannak (kollektív megbecsültség érzése). Érdekesség, hogy a „nyertes” utakon nem szükséges a járvány súlyosságának hangsúlyozása. Mind a jólét percepciója, mind a megbecsültség érzése közvetlenül kapcsolódik a szolidaritáshoz és az állam által beszerzendő vakcina iránti bizalomhoz, továbbá a megbecsültség érzése erősíti a kormányzati és a szakemberek ajánlásaiba vetett bizalmat is. Mindezek pedig az oltatás szándékához vezetnek.
Vagyis a „vesztes” úton a negatív munkapiaci érintettség megakadályozhatja az oltás felvételét, amennyiben a megkérdezettek a pandémiát bagatellizálják és/vagy komoly bizalmi válság alakul ki a szakemberekkel, vagy az állam képviselőivel szemben. Amennyiben azonban a járványt (és nem a lezárásokat) e csoportok súlyosnak és a saját háztartásukra nézve is veszélyesnek ítélik, akkor ez elvezethet az oltatáshoz. A „nyertesek” útján nem a járvány súlyosságának érzékelése, hanem közvetlenül a szolidaritás és a bizalom (kormányzat, szakemberek, vakcina iránti bizalom) az, ami fontos szerepet játszik az oltási hajlandóságban.
Módszertan
Adatfelvétel ideje: 2020. november 15-25.
Módszere: 20 perces telefonos (CATI) kérdőív
Reprezentativitása: országos minta, nemre, korra, iskolai végzettségre település-méretre és régióra reprezentatív.
Mintanagyság: 1002 fő
[1] Mit jelentenek a buborékokban feltűnő címkék?
munka-érintettség index: érintette-e elbocsátás, bércsökkentés, munkaidő-csökkentés, fizetés nélküli szabadság
mentális hatás index: érintette-e elszigeteltség, kapcsolatok beszűkülése, bizonytalanság-érzés, otthoni konfliktusok
jólét-percepció főkomponens: hogyan változott a háztartás anyagi helyzete az elmúlt évbe; hogyan fog változni jövőre; szubjektív anyagi helyzet
megbecsültség vs. kollektív relatív depriváció főkomponens: a hozzá hasonló embereket megbecsülik; megvan az érdekei megvédéséhez szükséges hatalma; megfelelő javadalmazást kap a munkájáért
járvány-percepció főkomponens: hol tartunk a járvány lefolyását illetően; mennyire veszélyezteti a járvány a háztartásban élők életminőségé; tart-e attól, hogy valaki megfertőződik a háztartásban
bizalom: mennyire bízik abban, hogy az állam megbízható és hatékony vakcinát képes kínálni a lakosság számára
szolidaritás főkomponens: nekem mindegy, hogy kit oltanak be az első körben, csak ne én legyek az; ha beoltatom magam, azzal a környezetemben élőket is védem; azzal, ha beoltatom magam még nem lesz kevesebb fertőzött vagy beteg az országban
kormányzati ajánlás faktor: miniszterelnök, EMMI, tisztifőorvos javaslata ösztönözné-e, hogy beoltassa magát
szakemberek ajánlása faktor: elismert szakemberek, orvosok, gyógyszerészek, virológusok, háziorvos és orvos ismerősök javaslata ösztönözné-e, hogy beoltassa magát
tájékozódás vs. kifáradás index: milyen gyakran tájékozódik a járvánnyal, lehetséges védőoltásokkal kapcsolatos hírekről; ritkábban, vagy gyakrabban tájékozódik a járvánnyal, lehetséges védőoltásokkal kapcsolatos hírekről, mint tavasszal
vakcináció: beoltatná-e magát egy Magyarországon engedélyezett koronavírus elleni vakcinával
[2] Aktív korúak mintája, N=737; e mintában azok aránya, akik munkapiaci szempontból vesztesei a járványnak 33%; eredeti korreláció a munka-hatás és az oltatás szándéka között: -0,12***
Híreink