Összeállította dr. Forrás-Biró Aletta tanácsadó szakpszichológus a Magyar Pszichológiai Társaság
Katasztrófapszichológiai szekciójának tájékoztatója felhasználásával.
A Milton Friedman Egyetem Pszichológiai Tanácsadója ONLINE működik, bejelentkezés
továbbra is az ILIAS felületen.
A mostani rendkívüli helyzet felborítja az eddig megszokott életvezetésünket és ez önmagában igen erős stressz-forrás.
Tartunk a vírusfertőzéstől, féltjük a szeretteinket, alapjaiban változik meg a napi életvezetésünk, mindennapi rutinjaink, megváltoznak a kapcsolattartási-, tanulási- és munkamódjaink.
Új szokásokat és megküzdési módokat kell kialakítanunk. Sokaknak komoly egzisztenciális nehézségekkel is
szembe kell nézniük.
Mégis érdemes bizakodnunk és megőriznünk az optimizmusunkat.
A mostani nehézségek mindenkit sújtanak – gyakorlatilag az egész világot. A fertőzés bárkit
elérhet, a korlátozások mindenkit érintenek. Ezért mindenkinek érdeke, hogy mindent megtegyen
a fertőzés terjedése ellen. Tudósoknak és laikusoknak, politikusoknak és civileknek, tehetőseknek
és nélkülözőknek, nagyon eltérő világnézetűeknek most közös a gondjuk és közös a céljuk.
A jelenlegi helyzet kezelését mindenki most tanulja. Számos remek kezdeményezés indul, szakmai
szervezetektől és egymást segítő civilektől egyaránt.
A mostani helyzet megfelelő kezeléséért kivétel nélkül mindannyian felelősek vagyunk. Akikre
pedig a legnehezebb feladatok hárulnak, azoknak a munkáját ne nehezítsük, hanem ismerjük el.
Fejezzük ki a hálánkat az áldozatvállalásukért.
Bármennyire fenyegető is a jelenlegi pandémiás helyzet, van egy olyan hatása is, ami kifejezetten
kedvez a pozitív humán kapacitások erősödésének. Fejlődhet az altruizmus; kimunkálódhatnak az
együttműködés, az empatikus egymásra figyelés pozitív szabályai; felgyorsulhatnak bizonyos
tudományos kutatások; nagyot fejlődhet az online munka és online tanulás/tanítás eszköztára. A
jelenlegi vészhelyzet nemcsak nehézségeket támaszt, hanem esélyt ad arra, hogy az emberiség
újfajta viszonyulást alakítson ki az élethez és az embertársaihoz. Sokat fogunk tanulni ebből az
időszakból.
Ebben a helyzetben mindannyian átélünk valamennyi szorongást. Fontos azonban megelőznünk, hogy a
szorongás vagy pánik-érzés túlságosan eluralkodjon rajtunk.
A túlzott szorongás megelőzése vagy csökkentése érdekében tájékozódjunk! De figyeljünk arra, hogy ne
kizárólag a járvánnyal kapcsolatos híreket olvassunk.
A rendelkezésre álló információk alapján számba tudjuk venni, hogy milyen eszközeink vannak a
védekezésre. Többek között kerüljük a szoros érintkezést, tartsunk távolságot, kerüljük a sokak által
megérintett felületek használatát, mossunk gyakran, alaposan kezet.
A jelenlegi rendelkezések értelmében sokan kényszerülnek arra, hogy otthon maradjanak. Az otthoni bezártság feszültséget, frusztrációt okozhat.
Megváltoznak a megszokott társas kapcsolataink, a szokásos tevékenységeink.
Megjelenhetnek negatív gondolatok, egyénenként nagyon eltérő módon: frusztráló unatkozás; irritáltság
a tájékoztatás hiányosságai miatt; háztartási javakhoz, vagy különféle szolgáltatásokhoz hozzáférés
problémái; az anyagi veszteségek gondjai, vagy a fertőzöttség stigmájának terhe.
Az izoláltságból fakadó
gondok és negatív érzelmek enyhítése érdekében maradjunk aktívak az izolációban is, tartsuk meg a
korábbi rutinjainkat.
Amire érdemes figyelni:
Napi rutin, az idő strukturálása
A legfontosabb az értelmes napi rutin kialakítása. Pici napi feladatok/célok kitűzése, és azok teljesítése.
Találjunk értelmes elfoglaltságokat, amibe a munka, bizonyos hobby-tevékenységek, a kapcsolatok
telefonos, internetes fenntartása mellett a pihenés is beletartozik. A pihenésnek persze rengeteg formája
van. Sokan akár arra használhatják ezt a karantén-időszakot, hogy végre jól kialudhassák magukat. A
szokásosnál több alvás azonban csak addig hasznos, amíg a szervezetünk kicsit regenerálódik. Nem éri
meg átmenni a parttalan lustálkodásba. Ez egy ponton túl újra depressziót generálhat. Legyen fix
napirendünk (felkelés, tisztálkodás, étkezés), vegyük számba napi teendőinket, ne hagyjuk szétcsúszni a
napjainkat. Strukturáljuk az időnket!
Mivel felborul a megszokott életrend – ami önmagában is frusztráló – ez fokozott alkalmazkodást igényel
mindenki részéről. Jól ismert tény, hogy a hosszan tartó – ráadásul kényszerű – összezártság komoly
stressz-forrás.
A távolléti oktatásban tanuló diákok esetében különösen fontos a megszokott napirend követése otthon is. Az egyetemi feladatok sikeres teljesítéséhez erősebb tervezésre lehet szükség.
Kontroll
Igyekezzünk arra fókuszálni, amit a jelenlegi helyzetben kontrollálni tudunk. Kerüljük el, hogy
folyamatosan a bizonytalan körülményeken rágódunk, ez fokozza a szorongást.
Mozgás és rekreálódás
Igyekezzünk a szokásainknak megfelelő mozgásformákat otthon végezhető mozgással kiváltani. Ne
feledkezzünk meg a kikapcsolódásról!
Társas kapcsolatok
Tartsuk fenn a kapcsolatainkat a szeretteinkkel, barátainkkal, ismerőseinkkel! Használjuk a személyes
érintkezés helyett az online lehetőségeket.
Feszültségoldás
Használjunk különböző technikákat a feszültség levezetésére: relaxációt, meditációt, légzőgyakorlatokat.
Bármennyire nehéz és szokatlan a mostani időszak, ne felejtsünk el örülni annak, aminek örülni lehet, és
ne veszítsük el a humorérzékünket! Találjuk meg azokat a pontokat, amelyekben ebben a helyzetben
fejlődni tudunk!
Ha szükséges, kérjünk segítséget! Az egyetem pszichológiai tanácsadója minden egyetemi polgár
rendelkezésére áll.
Híreink