Az „európai identitás” szókapcsolás egyfajta neologizmusnak tekinthető, amely először az Európai Közöségek külügyminiszteri által 1973-ban elfogadott nyilatkozatban jelenik meg. A fogalom az azóta eltelt időben az EU intézményeinek hivatalos dokumentumaiban számtalanszor megjelenik, akár csak az „európai értékek” szópár.
Az „európai identitással” foglalkozó tudományos irodalomban többször felmerül a fogalom meghatározásának kérdése, de egyértelmű meghatározása nincsen.
Szövegszerű előfordulása alapján azonban tartalmát a „jogállamiság”, „emberi jogok”, „demokrácia” és „szolidaritás” adja. A definícióhoz viszont nem tartozik az európai kultúra, feltehetőleg azért mert a „kultúrát” az EU hivatalosan nemzeti hatáskörnek tekinti. A fogalom körüli bizonytalanságot fokozza az a körülmény, hogy az „európai identitás” és az „európai értékek” gyakran rokon értelmű fogalomként használják.
A fogalmak tisztázásának bonyolultságát tovább növeli, hogy az egyik hivatalos EU okmány szerint az európai kultúra, festészet, építészet, irodalom, zene, amit gyakran „európai értékek”-ként emlegetünk nem tekinthető az „alapvető európai értékek” részének.
Ugyanakkor, szintén az EU keretei között Európa kulturális öröksége is „európai értéknek” minősül, sőt egyes okmányok szerint ez az örökség az európaiság kivonata. A Berlini Felhívás Európa Kulturális Örökségének Jövőjéért (2018) elnevezésű okmány szerint „Kulturális örökségünk tesz minket európaivá”.
Joggal felmerül hát a kérdés, hogy mi az európai identitás, mik az európai értékek.
Ezt a kérdést járta körül az „Európai, regionális és nemzeti identitás” elnevezésű tanácskozás.
Dr. Perényi János rektor
Dr. Laki Ildikó docens
Híreink