MOZGÁSBAN: EMBEREK – ADATOK – SZERVEZETEK
A Covid-19 járvány hatásairól és tanulságairól szólt a HSZOSZ és az MFE július 9-ei online konferenciája, amelynek 5,5-ös a tetszési indexe (6-os skálán) a beérkezett visszajelzések szerint.
Kisszőlősi Szánthó Bea és Dr. Pipei Szilvia az Izinta Kft. tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel vegyes műfajú (előadás és pódiumbeszélgetés) programjában. Megtudtuk, hogy a vállalatvezetés sikeresen kezelte a járvány helyzetet, pedig nem volt egyszerű dolga, hiszen egyes részlegeiben a
hirtelen felfutó keresletet, míg más területeken a jelentősen lecsökkent forgalmat kellett kezelnie annak minden üzleti és emberi problémájával együtt. A legfőbb tanulság, hogy a válságkezelés rengeteg munkával járt, mégis nagyon pozitív hangulat és emlékek maradtak utána, mert megnőtt a szervezeten belüli bizalom, kiderült, hogy a munka home office-ban is ugyanolyan minőségben teljesül, és hogy online is kiválóan meg tudják beszélni a dolgokat, SŐT!
A siker kulcstényezői a következők voltak:
- Együttműködés „Egy csónakban evezünk”.
- Nyitottság és a tanulságok beépítése a folyamatokba.
- Vezetői jelenlét, és valódi megértés, támogatás – azonnali probléma megoldás
- Magas elkötelezettség (94% hajlandó az elvárásokon felül teljesíteni) és gazdaszemlélet.
- Jó közösség. Öreg motorosok kultúraformáló ereje.
- Mindenki kompetens!
Holcsa Mónika a stresszkezelés, megküzdési stratégiák témakörében tartott előadást. Elmondta, miért alacsony hatásfokú a különböző stresszkezelési technikák gyakorlása. Véleménye szerint, bár kezdetnek nem rossz, a napi x perc gyakorlás pici eredményeket hoz, mint egy fájdalomcsillapító
tabletta – addig hat, amíg hat, a lényegen nem változtat. Valódi változást csak a komplex megközelítés tud csak hozni. A lényeg: az egész személyiség változása. A stressz megélését és következményeit nagymértékben befolyásolja: a struktúra (rugalmasság? reziliencia?), az egyéni,
(tartalmi) sajátosságok, az élettörténet, traumák, komplexusok stb., az attitüdök, hitek, gondolatok, szokások, aggodalom.
Lőrincz Orsolya a VUCA világ-beli változáskezelésről osztotta meg gondolatait és tapasztalatait. Elmondta, hogy a VUCA betűszó az aktuális környezetünkre oly jellemző jelenségeket írja le. Egyrészt utal arra, hogy hirtelen, bejósolhatatlan, előre nem látható történések, mintázatok , trendek
uralkodnak napjainkban. A múltbeli tapasztalatok alapján nem jósolható a jövő. Másrészt a változások több síkon, egyszerre, egymással összefüggésben történnek, és nem mindig látható, hogy mi a való. A jelenségekre, történésekre jellemző a minden oldalról érvelhető, többes jelentéstartalom. Ilyen környezetben és feltételek mellett az élet, a döntések állandó újra tervezést igényelnek, ami a biztonság érzetünk csökkenésével jár. Fontos tehát, hogy az egyéni és szervezeti biztonság megteremtése, amihez Lőrincz Orsolya részletes útmutatót adott az előadásában.
Dr. Poór József felvillantotta a másfél hónapja zajló, de még nem lezárt, a koronavírus járvány szervezeti hatásait vizsgáló országos kutatás részeredményeit. Elmondta, többek között, hogy a válaszadók közel kétharmada nem szüneteltette a tevékenységét (szálláshely, vendéglők aránya:
7,1%) és a válaszadók közel kétharmadánál (65%) nem változott a létszám a járvány miatt. A kutatók azt is megfigyelték, hogy míg a 2008-2009-es válság idején inkább a leépítésen, a bezáráson és a kapacitások leépítésen volt a hangsúly, addig napjainkban a válaszadók jelentős része a hatékonyságnövelésben, az otthoni munka (home-office) alkalmazásában és az új kommunikációs eszközök bevezetésében látja a rövid távú működtetés, válságkezelés lehetőséget.
Bán Zoltán, Bacsur Kálmán és Forgács Judit kerekasztal beszélgetése „Az adat vagy a stratégia vezérli a HR-t?” témakörről szólt.
Bán Zoltán véleménye szerint adatok nélkül nincs gyors döntéshozatal, döntések nélkül reaktívvá válik a vezetés. A válság helyzetben minden adat és összefüggés értéke
megnőtt, illetve a sebesség és elérhetőség fontossága is felértékelődött.
Bacsur Kálmán elmondta, hogy a HR mérések, HR kontrolling kialakulásának kezdetén „trendi” volt mérni: „Mutassuk meg, hogy mi is tudunk mérni!”
Mindenki azt mérte, amihez volt adata. Sok pénzbe került, és az adatok jelentős része nem szolgálta a vízió és a stratégiai megvalósítását, feltéve,
hogy volt egyáltalán vízió és stratégia. Kevés volt az átgondolt, célirányosan kialakított, vállalati stratégiát megalapozó HR kontrolling rendszer.
Forgács Judit kiemelte, hogy az utóbbi 10 évben a HR gyakran paradigmát váltott, követve a leginkább trendi üzleti paradigmaváltás irányát. A legutóbbi trend: az “agilis HR”. Eközben a HR vezetés az alapvető üzleti támogató funkcióját nagyon sokszor nem, vagy nem megfelelően tudja ellátni az adatvezérelt, üzleti döntéshozatalt segítő szemlélet és képesség hiányában.
PILLANATKÉPEK
Híreink