Tétényi Éva

Tétényi Éva Edit építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1985-ben, később ugyanitt vett részt a műemlékvédelmi szakmérnöki és a városépítő- városgazdasági szakmérnöki posztgraduális képzésben.

2000-től Budapest Terézváros főépítészeként az UNESCO világörökségi projektjét koordinálta, majd Győr-Moson-Sopron megye főépítésze lett, ahol a területrendezési és fejlesztési tervekben működött közre. Vezető köztisztviselőként rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Országos Vizsgabizottságának tagja volt.

2010-14 között Esztergom független polgármestereként tevékenykedett. 2020-ban fejezte be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a közbeszerzési szakjogászi tanulmányait, ahol szakdolgozata a zöldközbeszerzések és a társadalmi közfelelősségvállalás témakörében született.

Jelenleg több településen lát el főépítészi feladatokat.

• A helyi-területi közigazgatás térszerkezete

• Esztergom építészettörténeti értékei (Esztergom)– az oszmán kor és a modernizmus fejezetei 2023.
• Társadalmi közfelelősség intézményesülése a közigazgatásban (Budapest, NKE) 2019.
• Településképi Arculati Kézikönyvek (Bp. 17. kerület; Győr MJV; Alsó-Szigetköz, Edelény, Kisbér térsége 17 település); 2017.
• Városkörnyéki együttműködések tanulmánykötetben interjú Debrecen polgármesterével 2015.
• Budapest – holnapholnapután – (Budapest) műhelymunka 2010.
• Komplex örökségünk a Pilis történeti táj (Bp; INFOTA) 2005.
• Az esztergomi Várhegy és műemléki környezete (Budapest) 2002.
• A kibővített pesti világörökségi terület kezelési terve (Budapest) 2000.
• Győrzámoly és Esztergom-Szenttamás településtörténeti kutatása (kézirat) 1995.

• Két éves nemzetközi szakmai gyakorlatot szerzett az Európai Építészeti Tanács vezetőségében (Architects’ Council of Europe), ahol az építészet és a városi életminőség európai kérdéseinek vizsgálatával foglalkozó munkacsoportnak alelnöke volt.
• A Habitat magyarországi önkéntes segítőjeként elsősorban a szociális lakhatási problémák megoldásával foglalkozott, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának alapítójaként a vidéki térségek felzárkóztatásáért dolgozott.
• A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatócsoportjában az állami szerepvállalás vizsgálatát végezte a társadalmi felelősségvállalás területén a jövő generáció szemszögéből.
• Az állami szféra lehetséges mozgásterének meghatározását kutatta: a motiváció, promóció, monitoring (jelentési rendszer) erősítése a minőségkontrollban, hangsúlyozása az etikai szabályozásban, megkövetelése a támogatási rendszerben és a közbeszerzésekben, intézményesítés a közmenedzsmentben, kiterjesztés és további intézményesítés „harmonikus” szabályozással.

• Magyar Építész Kamara
• Magyar Agrárkamara