SZOLIDARITÁS VÁLSÁGOS IDŐKBEN

• Universitiy of Vienna (Jörg Flecker)
• Milton Friedman Egyetem (István Grajczjár)

A jelenlegi gazdasági válság során nagymértékben romlott az európai polgárok biztonságérzete és az európai intézményekbe vetett bizalma. A populista radikális jobboldal sikeresen használja ki az emberek félelmeit, keres bűnbakot és kínál egyszerű magyarázatokat komplex társadalmi problémákra. Ahogyan az utóbbi évek európai választási eredményei mutatják, ezzel a taktikával jelentős áttörést sikerült elérnie a szélsőséges jobboldalnak az európai választók között. Ugyanakkor a gazdasági változásokra adott reakciók és a depriváció érzékelése sem vezet minden esetben nacionalista, xenofób, vagy rasszista attitűdökhöz.
Sokan Európában a válságra és a munka- és életfeltételekben bekövetkezett romló tendenciákra adott válaszukként a demokratikus, univerzalisztikus szolidaritást hangsúlyozzák, csatlakoznak ilyen beállítottságú civil mozgalmakhoz, különösen Dél-Európában.
A 2001 és 2004 között zajló EU5-ös SIREN project (amely megmutatta, hogy a munkafeltételekben bekövetkezett változások, hogyan vezethetnek el a szélsőséges jobboldal iránti vonzódáshoz) follow-up vizsgálataként a Socris projekt feltérképezi az emberek társadalmi-gazdasági változásokra adott reakcióit és politikai orientációit Ausztriában és Magyarországon, s ezáltal bemutatja a válság társadalmi kohézióra és demokratikus viszonyokra gyakorolt hatását. A kutatás során feltárjuk, hogy a válság érzékelése hogyan hat a kirekesztő, nacionalista és xenofób attitűdökre és hogyan vezet el a populista radikális jobboldal iránti szimpátiához. A projekt ugyanakkor bemutatja azt is, hogy a válság alatt hogyan erősödnek fel az inkluzív, demokratikus szolidaritásra épülő attitűdök, ezzel új elméleti keretben vizsgálva az inkluzív és exkluzív politikai orientációk jelenségét. A SOCRIS projekt a munkaerő-piaci viszonyok, az osztályhelyzet, a társadalmi miliő és értékrend mentén vizsgálja az egyén válságra adott reakcióit, hogy vajon a társadalmi státus és annak változása mennyiben jelent védelmet/bizonytalanságot az egyén számára. Ugyanakkor jelen vizsgálat nem pusztán e folyamatok különbözőségének felmutatásáról szól, hanem e folyamatokat szimbolikus küzdelemként felfogva egyazon elméleti keretbe helyezi a vizsgálni kívánt exkluzív és inkluzív szolidaritás jelenségeit Ausztriában és Magyarországon.