A februárban induló képzésekre elindult a jelentkezés a felvi.hu oldalán!

A keresztéléves jelentkezés határideje 2026. november 15.!

A Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalán a közgazdász-oktatók és a piac képviselői szerint sem az a kérdés, hogy elit- vagy tömegképzés kell-e. Az a kérdés, hogy a rendszer megtartja-e a szelekciót, fenntartja-e az oktatói színvonalat és a vállalati kapcsolatokat. Ezek nélkül bármelyik modell zsákutcába vezet.

Az elitképzés és a tömegképzés viszonyáról rendezett szakmai kerekasztalt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Felsőoktatási és Továbbképzési Szakosztálya 2026. október 14-én, szerdán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A vendégeket Szegedi László, az egyetem rektorhelyettese és Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese, a szakosztály elnöke köszöntötte. Szegedi László hangsúlyozta, hogy az NKE-n hibrid módon van jelen mindkét képzési forma. Egyes képzéseket, például a honvédtiszti vagy a rendőrtiszti képzést, kizárólag az egyetem folytathat.

A beszélgetést Tóth Tamás, a Milton Friedman Egyetem egyetemi tanára vezette. A vitaindítót Fiáth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense tartotta. Mellette Hannya Nimer, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági elnöke és Pető Károly, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára vett részt a kerekasztal beszélgetésben.

„Tömeges elitképzés” a kilencvenes évekből

Fiáth Attila személyes élménnyel nyitott. Az 1990-es években a Corvinuson 600–800 hallgató volt egy évfolyamban, ez mégis elitképzésnek számított. Szerinte ezt három dolog tette lehetővé:

• a folyamatos szelekció, amelyet a felvételi, a második tanév végi kemény szigorlat és a szakirányokra szóló újabb felvételi jelentett;
• bizonyos tantárgyak esetében akár emelt szintű képzés, amelyekkel a diákok az esetleges hátrányukat behozhatták;
• az, hogy a képzés alapján a végzettek közül sokan lettek vezetők a gazdasági és a kormányzati életben.

Úgy látja, a bolognai rendszer ezt borította fel. A létszámalapú finanszírozás miatt számos oktató az alapképzésbe igyekezett belesűríteni a tananyagát, így lényegében kiürült a mesterképzés. Később felvételi korlát nélkül vettek fel hallgatókat, a színvonal pedig csökkent. Szerinte a mai gazdaságtudományi hallgatók döntő többsége nem tudná teljesíteni a korábbi szigorlatok követelményeit, de hozzátette, hogy erre nincsenek kutatási eredményei.

A legnagyobb veszélyt az oktatói állomány elvesztésében látja. „Elit diákokhoz elit oktatók kellenek”, és a pénzügyet vagy a marketinget nem lehet a gazdasági élettől elszakadva tanítani. A bérrendezés szerinte nem segített, mert a legjobbakat már korábban elveszítették. Hozzátette, hogy az egyetemen belüli differenciálás sem megy könnyen. Az amerikai gyakorlatban egyes elit szakokon akár ötszörös lehet a fizetése egyes oktatóknak a tömegképzésben oktatókéhoz képest, de ez a differenciálás Magyarországon nem megoldható.

A piac: elvárások, csalódások, saját képzés

Hannya Nimer három szakaszt látott a vállalatok és az egyetemek viszonyában. Eleinte az egyetem olyan diplomásokat adott, akiket a vállalatok azonnal alkalmazni tudtak. Ezt követte az az időszak, amikor a cégek oktatókat küldtek az egyetemre, és esettanulmányokkal készítették elő a hallgatókat. Jelenleg a harmadik szakasz zajlik: a vállalatok egyre inkább maguk képezik ki a jó képességű fiatalokat. A frissen végzettektől szerinte nemcsak tanult, hanem „szerzett”, gyakorlati tudás is kell. A munkáltatóknak ezt át is kell adniuk, mert az elit egyetem diplomája önmagában nem elég.

Az MI-ről a GKI havi felmérése alapján azt mondta, hogy a fiatalok és az idősebb, alacsonyabb végzettségűek között nyílik a szakadék, mert a fiatalok sokkal aktívabban használják. A kritikus gondolkodás megőrzését kulcskérdésnek nevezte.

Fenntartható-e a mai oktatási gyakorlat?

Pető Károly szerint nem. A létszámalapú finanszírozás a tömegképzés felé tolta az intézményeket, a mélyebb tudást igénylő hallgatókat pedig inkább a szakkollégiumok és a kutatóműhelyek tarthatják meg. A piac szerinte alkalmazkodó, folyamatosan tanuló, komplex problémamegoldásra képes fiatalokat vár, nem elsősorban és kizárólag lexikális tudást. Ezt az MI megjelenése tovább erősíti. A vállalati kapcsolatok erősítésére a duális és kooperatív képzést, a mikrotanúsítványokat és a rövid ciklusú képzéseket említette. Szerinte a hallgatók aktív szerepét kell növelni, és ne a vizsgateljesítményre optimalizáljanak.

Divat, finanszírozás, mesterséges intelligencia

A beszélgetés több vitatott kérdést is érintett. Fiáth Attila szerint a mai fiatalok szakválasztását gyakran a divat vezérli, például a pszichológia esetében, amely a magas színvonalú tudományos felkészítés ellenére de facto tömegképzéssé vált. A piac és az egyetemek sem tudják önmagukban rendezni a helyzetet, ezért szerinte kell egy közös felsőoktatási stratégia, amit aztán mindenki betart. Hivatkozott David Brooks tanulmányára is, amely szerint az Ivy League egyetemeken a meritokratikus felvételi idővel újra a módos családok javára dőlt el. A túl szigorú rendszer is kockázatos, mert későn derül ki, ha nem a kívánt irányban halad.

Az MI-ről Fiáth azt mondta, hogy ő nem ellenőrzi ki használt MI-t a szakdolgozatához. Ha mindenki használja, a szakdolgozat helyett jöhet szóbeli vizsga, a követelményeket pedig oda kell emelni, hogy aki az eszközt jól használja, az még hozzá is tegyen valamit. Szerinte az internetes buborék utáni felívelés mintájára az MI is beépül majd a mindennapokba.

Nyitott kérdések

A kerekasztal nem zárult le kész válaszokkal, és ezt maguk a résztvevők is elismerték. Abban egyetértettek, hogy a magyar felsőoktatás nem tud ideális feltételek között működni. Az elit- és tömegképzés viszonyát ezért a finanszírozás, az oktatói életpálya és a vállalati kapcsolatok együtt határozzák meg. A teljes beszélgetés visszanézhető az MKT YouTube-csatornáján.

A rendezvény bevezető előadását Fiáth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense tartja. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Fiáth Attila mellett – Hannya Nimer, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági elnöke és Pető Károly, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára.

A beszélgetést Tóth Tamás, a Milton Friedman Egyetem egyetemi tanára, az MKT Felsőoktatási és Továbbképzési Szakosztályának elnökségi tagja vezeti.

A résztvevőket Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese, a szakosztály elnöke és Szegedi László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese köszönti.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, és előzetes regisztrációt nem igényel.

A Milton Friedman Egyetem a 2026. évi általános felvételi eljárásban kiemelkedően szerepelt. Az állami támogatott helyekre felvett hallgatók száma 21%-kal nőtt, mesterképzésen pedig duplázódott a hallgatószám, miközben az alapképzésre felvett hallgatók átlagpontszáma a tavalyival megegyezően közel 380 volt.

Az egyetem fenntartója és vezetése, ahogy eddig, a jövőben is azon fog dolgozni, hogy a MILTON egyet jelentsen a családias, támogató légkörben megszerezhető magas színvonalú, piacképes tudással.

Azok számára, akik az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek vagy nem nyertek felvételt, jó hír, hogy a MILTON idén is csatlakozik a pótfelvételi eljáráshoz. A jelentkezés várhatóan július 30-án nyílik meg, a határidő augusztus 7.

OKTAV projekt – Oktatási Világpolgárok: Nemzetközi Szemlélet a Tanító- és Tanárképzésben

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló OKTAV projekt keretében tíz hallgatónk vehetett részt a Blended Intenzív Kurzus – Nemzetközi Tavasz 2026 programban, amelyet az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szervezett Egerben. A programban hat ország hat felsőoktatási intézményének hallgatói és oktatói találkoztak, hogy együtt gondolkodjanak a 21. századi pedagógia kihívásairól. Az alábbiakban hallgatóink személyes hangon számolnak be a program egyes állomásairól.

A beszámolóban szereplő reflexiók és idézetek a programban részt vevő tíz hallgató közös tapasztalatait és véleményét tükrözik. Az anonimitás megőrzése érdekében az egyes megszólalások név nélkül szerepelnek, ezért az idézetek nem köthetők egy-egy konkrét résztvevőhöz.

A teljes beszámoló elérhető ide kattintva

A MILTON hosszú évek óta fogad hallgatókat Törökországból az ERASMUS+ program keretében. A partnerintézmények munkatársainak és oktatóinak látogatásai lehetőséget teremtenek arra, hogy személyesen is megismerjék az intézményt és annak sajátosságait.

Az ilyen szakmai találkozók tovább erősítik a nemzetközi kapcsolatokat és hozzájárulnak az együttműködések fejlesztéséhez.

Ez a partnerség fontos szerepet játszik a tudományos fejlődés és a nemzetközi versenyképesség erősítésében, valamint abban is, hogy a hallgatók mellett az oktatók is aktívan bekapcsolódjanak az Erasmus+ programokba.