Oldal kiválasztása

Zsell Szilvia: Hajléktalanság online és offline. A hajléktalan emberek kommunikációs és médiahasználati szokásainak vizsgálata

Zsell Szilvia: Hajléktalanság online és offline. A hajléktalan emberek kommunikációs és médiahasználati szokásainak vizsgálata – Szabad Piac 2021. 1. sz. 85-100.

DOI:

Letöltés

Kutatómunkám során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a társadalom perifériáján élő hajléktalan embereknek milyen lehetőségük van hozzáférni a modern technológia infokommunikációs eszközeihez és ezek segítséget nyújtanak-e számukra a
társadalmi visszailleszkedésben. Az elvégzett empirikus kutatás során együttműködtem a hajléktalanellátásban dolgozó szakemberekkel, valamint megismerkedtem olyan tevékeny és félelmet nem ismerő hajléktalan emberekkel, akiknek az élete példaértékű, részvételük a kutatómunkában pedig határozottan növelte az eredmények megbízhatóságát. A tanulmány első részében hazai és nemzetközi viszonylatban mutattam be a hajléktalanellátás és a hajléktalan emberek viszonyát az újmédia eszközeihez. A következő fejezetekben részletesen ismertettem és kiértékeltem a budapesti hajléktalan emberek körében elvégzett, kérdőíves és interjúztatáson alapuló kutatásomat, amelyet ugyan a koronavírus járvány terjedése jelentősen megnehezített, mégis sikeresen lezárulhatott. Végül egy olyan kommunikációs tervet fogalmaztam meg, amely véleményem szerint alkalmas a hajléktalanellátó rendszer, a hajléktalan emberek és a társadalom közös erőfeszítéseit egy hatékonyabb szintre emelni az infokommunikációs eszközök segítségével. Az általam javasolt applikáció fejlesztésének és használatának össztársadalmi szinten várható eredményei, hogy megismerjük a körülöttünk élő hajléktalan embereket, arcokat társítsunk a hajléktalanság fogalmához és ezáltal érzékenyebbé váljunk a mindennapi problémáikra és szükségleteikre. Ebből kifolyólag a jövőben csökkenhet a hajléktalanellátó szervezetekre nehezedő nyomás és ezáltal egyre több ember integrálódhat vissza a társadalomba, megszűnhet a hajléktalan emberek további elszigetelődése, valamint a társadalmi megítélésük is pozitívan változhat. Az elvégzett kutatómunka mindenképpen hiánypótlónak nevezhető a jelenlegi médiakutatások térképén. Egy olyan tényfeltáró előtanulmánynak felel meg, amelyre lehet építeni a kutatás, a fejlesztés és a megvalósítás további szakaszait. Együttműködve az országban élő hajléktalan
emberekkel, valamint a hajléktalanellátással foglalkozó szervezetekkel, szakemberekkel, önkormányzatokkal, szakpolitikákkal és online applikáció fejlesztőkkel a gyakorlatban is használható megoldásokat dolgozhatnánk ki. A lakhatási problémát valószínűleg nem az újmédia eszközeinek használata fogja teljes mértékben megoldani, de egy olyan eszköz van a kezünkben, amit érdemes egy össztársadalmi probléma kezelésére felhasználni.