Oldal kiválasztása

Járvány és társadalom II. Trendek, következmények, megküzdési stratégiák

Társadalomtudományi Konferencia a Milton Friedman Egyetemen a Covid19 pandémia
társadalmi vetületeinek vizsgálatairól, 2. rész

Időpont: 2022. április 28. 13:00.

HelyszínZOOM virtuális felület

A Sars-Cov2 vírus és annak különböző variánsai a pandémia 2019-es kitörése óta világviszonylatban közel félmilliárd embert fertőztek meg, több mint hatmillió ember életét oltották ki és egyes számítások alapján ezek az adatok jócskán alulbecsültek. Társadalomtudományi szempontból számos olyan területet említhetünk, amelyek kutatása a mai napig lezáratlan, a trendek, következmények és megküzdési stratégiák azonban a járvány harmadik évére kirajzolódni látszanak.

E jelenségeket igyekszünk bemutatni konferencia-sorozatunk második részében szakértő előadóink segítségével. Nem mehet el ugyanis szó nélkül a társadalomtudomány olyan jelenségek mellett, amelyek hatalmas vitákat kavarnak a világ számos országában, mint pl. az állam szerepe és megítélése a járványkezelés során, vagy a védőoltások esetleges kötelezővé tétele, amely politikai vonatkozásai mellett komoly etikai dilemmákat is felvet és a szolidaritás és kockázatvállalás kérdéskörét is mélyen érinti. Szorosan ehhez kapcsolódva kell említenünk a számos álhírt és áltudományos narratívát mind a járvánnyal, mind a vakcinációval kapcsolatban, amelyek különös intenzitással terjednek a közösségi médiában.

S habár a védőoltások – különösen a válság során leginkább érintett szektorokban – ugyan tartósan segítették a munkavállalók visszatérését a munkapiacra és globális trendek a fogyasztási szokások változásában is kirajzolódni látszanak, a világjárvány hosszútávú gazdasági, munkapiaci hatásai nehezen megjósolhatók. A járvány és a lezárások azonban nem csak a jelentős gazdasági visszaesésre, a sérülékeny csoportok deprivációjára és a jólét általános csökkenésére irányították rá a figyelmet, hanem az egyenlőtlenségek változásának néhol ellentmondásos folyamatait és új munkaszervezési paradigmák kialakulását is megfigyelhetjük.

Egy másik perspektívából elmondhatjuk azt is, hogy a pandémia során az ipari termelés és fogyasztás visszaesése mérsékelte a korábban okozott környezeti károkat, azonban a klímacélok elérése a helyreállítás során és a szomszédban kitört háború okozta energiaválság következtében ismét veszélybe került, másodlagos szemponttá vált.

Nem hagyhatjuk továbbá figyelmen kívül az olyan egyéni szintű percepciókat és reakciókat sem, amelyek a Covid válság során inkluzív (befogadó), vagy exkluzív (kirekesztő) irányba terelték a lakosságot és jelentős hatással bírtak a népesség által fontosnak tekintett kapcsolatokra, a kapcsolathálók denzitására.