Amint arról már korábbi cikkünk tudósításában említést tettünk, a Milton Friedman Egyetem a Magyar Tudomány Napja előtt is tisztelegve, két szakmai és tudományos programból álló rendezvénnyel készült.
2023. november 15-én (szerdán) 10.00 órakor „Az ESG perspektívák a gyakorlatban” című konferencia vette kezdetét, míg ezt követően 12.00 órai kezdettel „a Hamász-Izrael konfliktus geopolitikai háttere és következményei” elnevezésű rendezvény került megrendezésre.
(Megjegyzés: A nap első részében lezajlott kerekasztal beszélgetés összefoglalója „Szakmai és edukációs rendezvények a Miltonon a Magyar Tudomány Napja alkalmából” címmel külön cikkben olvasható)
Mivel az egyetem felsőoktatási intézményként különösen nagy figyelmet fordít egy- egy aktuális téma politikai, gazdasági, társadalmi hatásainak, globális világunkban bekövetkező változásainak a megvitatására, így azok feldolgozására – a tanórai kereteken túl- egy- egy rendezvény során is lehetőség nyílhat.
Talán így érthető, hogy a program fókuszába a mindenkit magánemberként is foglalkoztató és a sok kérdést felvető, valamint a jelenleg is zajló Hamász-Izrael konfliktus kerüljön.
A nem csak egyetemi hallgatókból álló résztvevők abban a szerencsés helyzetben érezhették magukat, hogy a képzeletbeli tanterem erre a néhány órára „kitágult”
A szakértők egy helyen, sőt egy időben egy közös témára koncentrálva egytől egyig a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi- és Politikatudományi Tanszék oktatóiként az egyetem Zsigmond nagytermében – közös tudásmegosztás keretében- adtak különböző nézőpontokat a téma feldolgozásához.
A Hamász-izraeli konfliktus geopolitika háttere és következményei elnevezésű kerekasztal beszélgetés beszélgetőpartnerei voltak:
Dr. habil. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, Dr. Neszmélyi György Iván geopolitikai szakértő, Vasali Zoltán politológus, Dr. habil. Grajczjár István szociológus, valamint Dr. Soós Eszter Petronella, mint Franciaország” szakértő.
A közös beszélgetést, valamint gondolat és tudásátadást Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese, egyetemi docens moderálta.
A témából való kiindulást Dr. habil. Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár történeti áttekintést adó felvezetése adta.
A mini előadás mottójául szolgáló gondolat a beszélgetés egészére kihatott, miszerint „ A Közel-Keleten rendszerint képesek megtalálni a legésszerűbb megoldást, de csak miután minden más ésszerűtlen lehetőséget kipróbáltak”
Mivel a MENA régióban, azaz az Észak-afrikai és Közel-keleti térségben zajló események mellett akár a földrajzi érintettség okán az arab államok sem mehetnek el „tétlenül”, így Dr. Neszmélyi György Iván azok közös, illetve külön utas állásfoglalását vázolta fel a közönség számára, különösen kiemelve az arab államok közül Egyiptomot.
A konfliktus és az abból eredő problémák nem csak közvetlenül az érintettekre hatnak, hanem a környező államokra, sőt Európára is, így adott volt, hogy Vasali Zoltán az Európai Unió közös vagy kevésbé közös külpolitikájáról osztotta meg gondolatait, melyben kitért arra, hogy jelen helyzetben nagyon nehéz közös külpolitikai állaspontot elvárni a tagállamok részéről, amit az antiszemita cselekményekből származó társadalmi feszültségek is nehezítenek.
Dr. Soós Eszter Petronella elmondta, hogy a francia politika régóta beszél arról, hogy a Közel-Keleten kirobbant konfliktus importálódott Franciaországba, mely miatt már korábban magasabb szintre emelték a biztonsági intézkedéseket. Megemlítette továbbá, hogy az Izrael-Hamász jelenlegi háborújának kirobbanása óta ugrásszerűen megnövekedtek az antiszemita cselekmények az országban, melyek jelentős kihívások elé állították a politikai elitet, hogy a társadalmi feszültségek nem eszkalálódjanak tovább.
Dr. habil. Grajczjár István az antiszemitizmus megjelenés formáit friss kutatási adatok alapján mutatta be. A kutatás új módszertani megközelítésben mutatja be az antiszemitizmus problémáját, amely során az antiszemitizmus eltérő dimenziói mentén (legyen az affektív, kognitív, konnatív, látens, vagy egyéb, a téma komplexitásának megértéshez elengedhetetlenül szükséges dimenzió) megkülönböztet konzisztens és inkonzisztens gondolkodású csoportokat az európai országokban. E módszer segítségével sikerül betekinteni a vizsgált társadalmak eltérő attitüdinális szerkezetébe és gondolkodási mintáinak sokszínűségébe, nem is szólva az inkonzisztenciák okozta önellentmondásos formák feltárásáról és a háttérben húzódó magyarázatok összetettségének megvilágításáról
A szakértők mindegyike egyetértett azzal a ténnyel, hogy a felek között fennálló több évszázados gyűlöletet egy későbbi – és reményeink szerint a közeljövőben- létrejövő formális megállapodással nem lehet rendezni, illetve végleg megszűntetni.
Az sem képezte „vita” tárgyát, hogy a konfliktus hatóereje nem csupán lokális méreteket ölt, hanem globális jellegű, amelyre az egyes államok, sőt régiók, földrészek, nemzetközi szervezetek nagyon megosztottan reagálnak.
Dr. habil. Kis-Benedek József gondolataival megihletetten, hogy hova repül a jelenleg szárnyaszegett békegalamb, az egyelőre mindannyiunk számára kérdéses, sőt ennek a konfliktusnak a makro és mikro szintű következményei is.
Híreink