A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke, valamint a a Budapesti Metropolitan Egyetem Hungarian Innovation Hub szervezésében valósult meg a legújabb Eurázsia Kerekasztal 2025. március 25-én.

A „Helyzetjelentés a Világrendről” című beszélgetés apropóját és relevanciáját a második Trump-adminisztráció eseménydús első két hivatali hónapja, a Kínában a közelmúltban lezajlott idei kettős ülésszak, illetve Oroszország kikerülése a nyugati diplomáciai elszigetelésből adták.

A beszélgetés fő kérdései az alábbiak voltak:

•  A céljaik szempontjából mennyiben minősíthető eredményesnek az amerikai világelsőség fenntartása, a kínai Övezet és Út Kezdeményezés projektjeinek kivitelezése, és az orosz Eurázsiai Gazdasági Unió megvalósítása?
•  A nem-állami szereplők hogyan vesznek részt a hatalom nemzetközi elosztásában?
•  Magyarország és a középhatalmak miként tudnak célirányosan helyezkedni a poszt-vesztfáliai világrend alakításában?

Az eseményt, amely 2025. február 25-én, került megrendezésre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Danubianum épületében Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja nyitotta meg. A panelbeszélgetést Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese moderálta.

A szakmai vitában részt vettek:

• Prof. Dr. Csicsmann László, igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Center for Contemporary Asia Studies,
• Prof. Dr. Vasa László, főtanácsadó, vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet,
• Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója.

A fórum célja az volt, hogy rávilágítson az Egyesült Államok és Ázsia közötti politikai és gazdasági dinamikák átalakulására, különös tekintettel Donald Trump visszatérésére és az amerikai külpolitika új irányaira. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus továbbra is kulcsfontosságú kérdés a világpolitikában. Trump második elnöki ciklusának egyik lehetséges következménye, hogy az USA még inkább távolodik a hagyományos szövetségi rendszerektől, ami új lehetőségeket biztosíthat Kína számára, hogy tovább erősítse kapcsolatait Japánnal és Indiával. Az ázsiai térség országai egyre inkább önálló külpolitikai stratégiákat követnek, amelyek célja, hogy kiegyensúlyozzák a nagyhatalmi érdekeket. Közép-Ázsia geopolitikai jelentősége is előtérbe került. Az amerikai befolyás csökkenése egyértelmű, míg Kína gazdasági és politikai jelenléte fokozatosan növekszik

Oroszország hagyományosan vezető szerepet töltött be a térségben, de a jelenlegi globális helyzet erősítheti a kínai-orosz együttműködést. Az Egyesült Államok részéről a figyelem eltolódása más régiók felé lehetőséget ad Kínának és más ázsiai országoknak, hogy formálják a térség gazdasági és politikai szerkezetét.

A Trump-adminisztráció várhatóan tovább folytatja protekcionista politikáját, amely szigorúbb vámokkal és szankciókkal sújthatja Kínát és más ázsiai gazdaságokat. Ez különösen nagy hatással lehet a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra, mivel Kína továbbra is az ázsiai országok első számú gazdasági partnere. A régió államai számára az USA gazdasági intézkedései hosszú távú kihívásokat jelenthetnek, amelyek hatással lehetnek az ázsiai piacok stabilitására és a nemzetközi befektetésekre.

A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy az amerikai és kínai gazdaságok közötti növekvő feszültség jelentős hatással lehet a globális gazdaságra.  A protekcionista intézkedések következtében az ázsiai országok kénytelenek lehetnek új kereskedelmi stratégiákat kidolgozni, hogy csökkentsék függőségüket az amerikai gazdasági rendszer változásaitól. Az egyik kiemelt következtetés az volt, hogy a világpolitikai erőviszonyok egyre multipolárisabbá válnak. Az USA és Kína dominanciája mellett egyre több regionális hatalom, például India, Szaúd-Arábia és Japán, törekszik arra, hogy saját érdekeit érvényesítse a nemzetközi porondon. A Közel-Kelet és Ázsia konfliktusai, beleértve az ukrajnai háborút és a gázai konfliktust, szintén jelentős hatással vannak a globális stabilitásra. A résztvevők kiemelték, hogy a nyugati világ nézőpontja nem elegendő a globális átalakulások teljes körű megértéséhez. Az ázsiai és eurázsiai országok saját politikai és gazdasági realitásaik mentén formálják külpolitikájukat. Ezért a nyugati országoknak alkalmazkodniuk kell az eltérő érdekekhez és regionális sajátosságokhoz, ha hatékony külpolitikát kívánnak folytatni.

Összegzésként elmondható, hogy Trump visszatérése jelentős változásokat hozhat az amerikai-ázsiai kapcsolatokban, különösen a külpolitika és a gazdasági stratégiák terén. Az Egyesült Államok várhatóan csökkenteni fogja függőségét a hagyományos szövetségi rendszerektől, míg Kína és más regionális hatalmak igyekeznek kihasználni az ebből adódó lehetőségeket. Az elemzők szerint a világpolitika jelenlegi átalakulása hosszú távú következményekkel járhat, és a következő években tovább éleződhet az Egyesült Államok és Kína közötti versengés. A globális gazdaság, a biztonságpolitikai kihívások és a regionális együttműködések jövője szorosan összefügg azzal, hogy az érintett szereplők mennyire képesek alkalmazkodni az új geopolitikai és gazdasági realitásokhoz.

A beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója; Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója; valamint Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. A rendezvényt Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese, egyetemi docens moderálta.

Hogyan látják a magyar–kínai kapcsolatok történeti dimenzióját, akár ezer vagy több ezer éves távlatban? Léteznek-e ilyen hosszú múltra visszanyúló kapcsolatok a két ország között?

Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa:
A magyar–kínai kapcsolatok első dokumentált példája az 1300-as évekre tehető, amikor egy magyar pap részt vett egy küldöttségben Kínában. A 17. században Grueber János jezsuita szerzetes Kínából való hazatérése után előadásokat tartott Belső-Ázsiáról. A 18. században kalandorok, mint Benyovszky Móric, utaztak Kínába, bár beszámolóik hitelessége néha kérdéses. A 19. században Kőrösi Csoma Sándor tibetológiai kutatásai jelentős előrelépést hoztak, míg a század második felében megindultak a hivatalos diplomáciai kapcsolatok is. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Qing-dinasztia közötti hajózási egyezmények jelezték e fejlődést. A 20. század elején Hudec László építész Sanghajban jelentős épületeket tervezett, míg a másik irányból, Kínából is megérkeztek az első látogatók Magyarországra. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok formálisabbá váltak az idők során, de a világháborúk idején megszakadtak, majd csak 1949-ben álltak helyre teljesen.

Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója:
A 20. században a magyar–kínai kapcsolatok számos érdekes eseményt és személyt vonultattak fel, különösen Sanghajban. Hudec László építész, aki az I. világháború után menekültként érkezett a városba, több mint 50 jelentős épületet tervezett, amelyek ma is megtalálhatók. Szintén fontos szerepet játszott Stahel Gyula, az 1848-as szabadságharcos, aki az amerikai polgárháború után Sanghaj főkonzulja lett. A kulturális élet is virágzott: Bernadine Szold szalonjai voltak az elsők, ahol kínai és európai művészek együtt mutatkozhattak be. A 20. század közepére a diplomáciai kapcsolatok intézményesültek, különösen 1949-től, amikor Magyarország az elsők között létesített kapcsolatot az új Kínával. A sport is szerepet játszott, például 1955-ben, amikor a kínai labdarúgó-válogatott Magyarországon edzőtáborozott, ezzel megalapozva a későbbi kínai sportvezetők fejlődését. Ez a történelmi múlt ma is fontos alapja a két ország közötti kapcsolatoknak.

Hogyan alakultak a magyar–kínai kapcsolatok a rendszerváltás után? Fontos lenne tudni, hogy az elmúlt évtizedekben milyen fejleményeket láthattunk: mennyire erősödtek ezek a kapcsolatok, milyen új szintekre lépett az együttműködés, és milyen területeken tapasztalható leginkább a fejlődés?

Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója:
A rendszerváltás után a magyar kül- és gazdaságpolitika új irányt vett, az európai integrációval összpontosítva. Ennek következtében a keleti kapcsolatok, köztük a Kínával való együttműködés is háttérbe szorult. Azonban a 2008-as pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a nyugati kapcsolatok sebezhetősége miatt diverzifikálni kell a gazdasági és politikai kapcsolatokat. Ez vezetett a „keleti nyitás” politikájához, amely 2010-ben, Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt indult el, és Kína stratégiai szerepet kapott.

Orbán Viktor 2009-es látogatása Kínában, amelyet Matolcsy György is támogatott, elindította a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködés erősödését. Kína azóta Magyarország egyik legnagyobb befektetője lett, és a kapcsolatok oktatási és kulturális területen is bővültek. A keleti nyitás eredményeként a magyar–kínai kapcsolatok komplex, sokrétű partnerséggé váltak, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan erősödött.

Hogyan tekinthet ránk Kína, különösen Peking szempontjából, figyelembe véve, hogy Magyarország méretileg és gazdaságilag is teljesen más dimenziót képvisel? Miért lehetünk érdekesek egy ilyen globális nagyhatalom számára?

Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa:
Magyarország Kína szemében több okból is érdekes lehet. Petőfi Sándor kultusza, aki a szabadság szimbólumaként több generáció kínai értelmiségét inspirálta, valamint a költészetének kínai népszerűsége egy fontos kulturális kapocs. Puskás Ferenc neve és a magyar futball is ismert Kínában, erősítve a pozitív képet.

Jelenleg Magyarország az Európai Unió leginkább Kína-barát országának számít, ami egyedülálló helyzetet teremt a politikai és gazdasági kapcsolatokban. Ez a kiemelt figyelem lehetőséget ad arra, hogy a két ország közötti együttműködés erősödjön, különösen az európai–kínai tárgyalások során, ahol Magyarország megbízható partnerként jelenik meg.

Hogyan látja Kína Magyarország szerepét Eurázsiában és az “Új Selyemút” kezdeményezésben? Van-e Magyarországnak ebben különleges szerepe, vagy ugyanolyan partnerek vagyunk, mint más országok?

Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója:
Magyarország szerepe az új eurázsiai koncepcióban, különösen a Selyemút és a kínai kezdeményezések kapcsán, egyre fontosabbá vált, különösen a keleti nyitás politikájának bevezetése óta. Az ország geopolitikai helyzete lehetőséget ad arra, hogy híd szerepet töltsön be Kelet és Nyugat között. Kína számára Magyarország vonzó partner, mivel az Európai Unió legkína-barátabb államaként jelenik meg. Ezt a különleges figyelmet erősítik a politikai kapcsolatok és a közös gazdasági érdekek.

A magyar részvétel a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben példát mutat a szorosabb együttműködésre. Orbán Viktor is említette, hogy Magyarország egy pénzügyi és gazdasági központként szolgálhat, közvetítve a keleti és nyugati világot. Ez a szerep fontos lehet az új, multipoláris világrendben, ahol a kapcsolatok és a gazdasági együttműködés sokoldalúsága kulcsszerepet játszik.

Mit jelent pontosan a pénzügyi központ szerepe Magyarország számára, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar–kínai kapcsolatok? Emellett érdekes lehet azt is megvizsgálni, hogy van-e olyan különleges dinamikája ennek a kapcsolatnak, amely miatt Magyarország könnyen közvetítheti Kína érdekeit az Európai Unió más tagállamai felé.

Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója:
Magyarország pénzügyi központi szerepének kialakulása az innovatív és újító gondolkodásra épül, amelyet a keleti nyitás politikája és a kínai kapcsolatok is támogatnak. A kínai népi bankkal való szoros együttműködés 2013-ban indult, és ennek egyik fontos eredménye volt a pénzügyi védőháló megteremtése, amely nemzetközi pénzügyi stabilitást biztosít. Az ország célja, hogy Budapest olyan találkozási pont legyen, ahol a keleti és nyugati pénzügyi innovációk találkoznak, beleértve a zöldpénzügyi és digitális megoldásokat.

A jövőbeni terveket a kínai digitális pénzügyi technológiák tesztelése is támogatja, amelyek révén Magyarország az európai-kínai kapcsolatok erősítésének központi szereplőjévé válhat. A hosszú távú cél az, hogy Magyarország regionális pénzügyi és intellektuális központként jelenjen meg, amely összekapcsolja a keleti és nyugati világot.

Mit preferál Kína a világpolitikában, és hogyan viszonyul a BRICS kezdeményezéshez?

Dr. habil. Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa:
Kína a világpolitikában a multipoláris világrendet támogatja, amelyben több nagyhatalom is szerepet kap, szemben az Egyesült Államok által uralt unipoláris rendszerrel. Ez a modell nagyobb mozgásteret biztosít Kína számára, lehetőséget teremt szövetségek kialakítására és dinamikus politikai mozgásokra. A BRICS-et Kína eszköznek tekinti a multipoláris világrend felé vezető úton, olyan országokkal, amelyek szintén a többpólusú hatalmi struktúrát részesítik előnyben. Bár a tagországok között lehetnek ellentétek, a BRICS célja az együttműködés erősítése és az egypólusú világ megbontása.

Mennyire megbízható szövetséges Kína? A jelenlegi, jónak mondható kapcsolatrendszer fenntartható hosszú távon, vagy fennáll a bizonytalanság veszélye?

Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója:
Kína a világpolitikában a kölcsönös előnyökön alapuló, „win-win” együttműködést támogatja, és nem célja új világrendet kialakítani, hanem a meglévőt reformálni. A BRICS kezdeményezést is ilyen reformcsomagként kezeli, amely lehetővé teszi a tagállamok közti közös döntéshozatalt és konfliktuskezelést. Fontos különbség a nyugati szövetségekhez képest, hogy a BRICS-ben nem vesznek fel olyan új tagot, amely szankcionálná a többieket. A magyar–kínai kapcsolatok addig fenntarthatóak, amíg kölcsönös tisztelet jellemzi őket, Magyarország pedig egyenlő félként tekint Kínára, elkerülve a nyugati felsőbbrendűségi attitűdöt.

Milyen fő témák merülnek fel a fenntarthatóság kapcsán a magyar–kínai együttműködésben, akár pénzügyi, akár más szempontból?

Dr. Horváth Marcell, az MNB Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója:
A fenntarthatóság az egyik kiemelt terület a magyar–kínai együttműködésben, különösen a zöld technológiák, mint a napelemek és elektromos autók területén. Kína vezető szerepet tölt be a napelemtechnológiában és a zöld fejlesztésekben, amivel versenyelőnyre tett szert globálisan. Magyarország időben felismerte ennek fontosságát, és szoros kapcsolatokat alakított ki Kínával, például az akkumulátorgyártás és zöld pénzügyi megoldások terén. Az együttműködés olyan projekteket is magában foglal, amelyek célja a pénzügyek zöldítése és a fenntartható gazdaság előmozdítása. Magyarország partnerként vesz részt Kína innovatív zöld technológiáinak integrálásában, ami lehetőséget teremt számára a fenntartható fejlődés területén való előrelépésre és a globális versenyképesség növelésére.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete és a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke és a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara ezúton tisztelettel meghívja Önt az Eurázsia Kerekasztal soron következő beszélgetésére, amelynek témája:

„Geopolitics of maritime chokepoints in the Indo-Pacific”

Dátum:            2024. szeptember 26. (csütörtök)

Időpont:          16:00-18:00.

Helyszín:        Budapesti Corvinus Egyetem, C-épület, 102-es terem, 1093 Budapest, Közraktár u. 4-6.

Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrációs link kitöltése

Az Eurázsia Kerekasztal beszélgetőpartnerei:

• Dr. Csicsmann László, igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Center for Contemporary Asia Studies Corvinus Institute for Advanced Studies
• Dr. Scott N. Romaniuk, tudományos munkatárs, Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Center for Contemporary Asia Studies Corvinus Institute for Advanced Studies
• Dr. Klemensits Péter, tudományos főmunkatárs, Neumann János Egyetem, Eurázsia Központ

A rendezvény során az étel és italfogyasztás a szervezők részéről biztosított.

Az indo-csendes-óceáni térség kulcsfontosságú tengeri kereskedelmi, a biztonság- és a geopolitikai szerepe miatt stratégiai jelentőségű és döntő szerepet játszik a régió geopolitikájában. Az indo-csendes-óceáni régió kulcsfontosságú tengeri fojtópontjai közé tartozik például a Malaccai-szoros, az Irán és az Arab-félsziget között található Hormuzi-szoros és maga a Dél-kínai-tenger is, melyek kiemelten fontos szereplői a regionális biztonságpolitikának, valamint a kereskedelem és a hajózás szabad áramlásának. Ezeknek az ún. tengeri fojtópontoknak is nevezett földrajzi helyek jelentős hatással vannak az indo-csendes-óceáni térség geopolitikai erőegyensúlyára. Az olyan országok, mint Kína, az Egyesült Államok, India és Japán aktívan részt vesznek e tengeri fojtópontoknak a biztosításában azért, hogy megvédjék érdekeiket és biztosítsák a tengeri kereskedelem szabad áramlását. A feszültségek és a rivalizálás e fojtópontok felügyelete miatt valószínűleg a jövőben tovább folytatódik, miközben a régió országai arra törekednek, hogy érvényesítsék befolyásukat és megvédjék saját gazdasági és stratégiai érdekeiket a régióban.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatójának, Szakáli Máténak a moderálása mellett angol nyelven megvalósuló kerekasztal résztvevői a beszélgetés során a következő kérdésekre keresik a választ:

• Melyek ma az indo-csendes-óceáni térség tengeri kulcsfontosságú pontjai?
• Az olyan nagyhatalmak, mint Kína, az Egyesült Államok, India hogyan próbálják érvényesíteni befolyásukat és megvédeni saját gazdasági és stratégiai érdekeiket a régióban?

Szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődők jelentkezését!

2024. június 9-én európai parlamenti és önkormányzati választásokra kerül sor Magyarországon.

• Szabó Andrea politológus-szociológus, TK Politikatudományi Intézet igazgatója
• Závecz Tibor szociológus, a Závecz Research ügyvezető igazgatója
• Böcskei Balázs politológus, politikai elemző (Milton Friedman Egyetem, IDEA Intézet)

„Az Európai Unió és Ázsia kapcsolatai”

Dátum:            2024. május 16. (csütörtök)

Időpont:          17:00-18:00.

Helyszín:        Budapesti Gazdasági Egyetem – Központi épület, II. emelet Lotz-terem, 1055 Budapest,
Markó utca 29-31.

Az eseményen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrációs link kitöltése

Az Eurázsia Kerekasztal beszélgetőpartnerei:

• Ferkelt Balázs, egyetemi docens, Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
• Dr. Hidasi Judit, Professzor Emerita, Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Kommunikáció Tanszék
• Horváth Levente, igazgató, Neumann János Egyetem, Eurázsia Központ

A rendezvény során az étel és italfogyasztás a szervezők részéről biztosított.

Ázsia – Földünk legnagyobb és legnépesebb kontinense, melynek közvetlen szárazföldi szomszédja az Európai kontinens. Ázsiának az Európával fennálló közvetlen kapcsolata révén az Európai Unióval is meglehetősen jelentős interakciói vannak. Tekintettel Ázsia világgazdaságban betöltött jelentőségére az Európai Unió már a kezdetektől erőfeszítéseket tett azzal kapcsolatban, hogy megerősítse az Unió és Ázsia közötti gazdasági kapcsolatokat. 1994-ben az Európai Bizottság elfogadta az „Új ázsiai stratégia felé” című dokumentumot, amely hangsúlyozta az Európai Unió ázsiai gazdasági jelenlétének megerősítését a szorosabb kereskedelem és befektetések révén. Azonban ma már kérdés, hogy a világban zajló geopolitikai események – az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus – milyen mértékben és irányban lesznek képesek befolyásolni a két kontinens kapcsolatrendszerét.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatójának, Szakáli Máténak a moderálása mellett megvalósuló kerekasztal résztvevői a beszélgetés során a következő kérdésekre keresik a választ:

• Milyenek ma az Európai Unió és Ázsia közötti kapcsolatok?
• Hogyan hat az ukrajnai háború az Ázsia és Európa közötti gazdasági kapcsolatokra?
• Melyek jelenleg azok a területek, amelyen a két kontinens közötti együttműködésben kimagaslóak?

Szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődők jelentkezését!

A rendezvény plenáris üléssel kezdődött, melynek meghívott vendégei között szerepeltek Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, Dr. Schottner Krisztina, a Milton Friedman Egyetem rektora, Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Dr. Neszmélyi György Iván egyetemi tanár. A beszélgetést moderálta Érsek-Csanádi Alexandra, az Eurázsia Központ kutatója.

A plenáris ülést Dr. Horváth Levente az Eurázsia Központ igazgatója nyitotta meg, mely során elmondta, hogy nagy örömmel tölti el, hogy az Eurázsia Központ immár hatodik alkalommal rendezheti meg az Eurázsia Hajnala konferenciát, illetve megköszönte a Milton Friedman Egyetemnek együttműködését.

Ezt követően Dr. Schottner Krisztina rektor köszöntő beszéde következett. Rektor asszony bevezetőjében elmondta, hogy a térség kutatásán nagy hangsúly van, mely fontossága már 1800-as évek végén Friedrich Ratzel geográfus tanulmányaiban is nagy szerepet kapott, amit követett Halford John Mackinder geopolitikai elmélete. Rektor asszony kiemelete, hogy a térség geopolitikailag, gazdaságilag is jelentősen felértékelődött, mely megértésnek szükségessége kiemelten fontos a jelenlegi átalakuló világrendben.

A köszöntő beszédek után következtek a meghívott vendégek előadásai. Az első előadó Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója volt.

Az Európai és Ázsiai kapcsolatok elmélyülése és a két kontinens közötti kapcsolatok növekedése kulcsfontosságú témává vált a 21. században. Korábban egy egypólusú világrend volt jellemző, amelyben a nyugat vezető szerepet töltött be. Azonban most átmeneti időszakot élünk, amely egy multipoláris rendszer felé mutat, ahol több hatalmi központ és az egyenrangú partnerségek fontossága kerül előtérbe.

Ennek következményeként a diplomáciai kapcsolatok új alapokra helyeződnek, különösen a nyugat és Kína közötti verseny tekintetében. Az Eurázsiai integráció ellenzői igyekeznek megakadályozni az e térségben bekövetkező kapcsolatok elmélyülését, fenntartva ezzel az Egyesült Államok által vezetett világrendet.

A geopolitikai térben Kína “Egy övezet, egy út” kezdeményezése jelentős infrastrukturális és gazdasági változásokat hozott az ázsiai térségben, áthelyezve ezzel a világgazdaság középpontját Ázsiába. Ez az új helyzet kihívást jelent a nyugat számára, mivel az ázsiai térség gazdasági és geopolitikai jelentősége nőtt, és gyakran a nyugati szemlélet megkérdőjeleződik, amely a térséget egyfajta “sakkasztalként” kezeli. A történelem során az ázsiai térségben gyakran voltak jelentős hatalmi összecsapások, amelyek gyakran konfliktusokhoz vezettek. Ezek közül csak néhány zárult békés megoldással, míg mások fegyveres konfliktusokká fajultak. Napjainkban az ázsiai térségben zajló hatalmi változások globális biztonsági kihívásokat vetnek fel.

Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és geopolitikai rivalizálás egy “Thuküdidész-csapda” helyzetét idézi elő, ahol az egyensúly változása új feszültségeket hoz a nemzetközi rendszerbe. Az új világrend valószínűleg nem egyetlen domináns szereplőből fog állni, hanem egy multipoláris rendszerben fog kialakulni, amelyben a különböző kultúrák, gazdasági és politikai rendszerek koordinálására és egyensúlyának fenntartására van szükség.

Az erős és stabil Európa elengedhetetlen a globális biztonság és stabilitás szempontjából. Ezért Európának fontos szerepet kell vállalnia nem csupán a térség polarizációjában vagy geopolitikai rivalizálásában, hanem a béke, stabilitás és együttműködés előmozdításában is. Fontos megjegyezni, hogy Horvát Levente megemlítette Zbigniew Brzezinski “A nagy sakktábla” című könyvét, mely a 90-es években jelent meg, és máig releváns tartalommal bír. Brzezinski szerint a nyugati világ fő célja az, hogy megakadályozza az Eurázsiai kapcsolatok elmélyülését és fenntartsa az Egyesült Államok által dominált világrendet.

A második előadást Dr. Szatmári Péter a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese tartotta. Az előadás fő témája az orosz civilizáció és annak tágabb dimenziói voltak. A 19. század közepéig a mai Türkemnisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán területeit összefoglalóan Turkesztánnak nevezték. Ezt a megnevezést az öt államot magában foglalta, és politikai vonatkozásai részben Arthur Conolly, az ír származású brit katonatiszt tevékenységéhez köthetők, akinek személyéhez kapcsolódik a “nagy játszma” fogalma.

Az angol politikai kontextusban India stratégiai fontosságú volt, tekintve arra, mint második szívként. A térség oroszországhoz való csatlakozása Nikolay Muravyov-Amursky nevéhez fűződik. Az orosz politikai gondolkodás célja, hogy a centrumot eltávolítsa a perifériától, miközben biztonsági övezetet teremt. Az 1870-es években Oroszország elfoglalta a Közép-Ázsia térségét, és az országokat szervesen az anyaországhoz kapcsolta, hasonlóan egy amőbához.

A Szovjetunió felbomlása után jelentős önállósodás kezdődött a térségben, ami meghatározta a kommunikációt a mai országokkal. A 20. században Afganisztán jelentős pufferzónaként és konfliktusok színhelyeként is szolgált, valamint a kábítószerkereskedelmi útvonalak egyik fontos csomópontja jelenleg is. Oroszország külpolitikájában a birodalmi gondolkodás hangsúlyos szerepet játszik, amely a birodalmi örökség megőrzésére és továbbvitelére irányul. A jelenlegi geopolitikai helyzet új szemléletmódot igényel, amely visszatér a többpólusú világrend koncepciójához.

Kiemelt fontosságú Oroszország számára India és Kína, és az ő közöttük lévő kapcsolatuk jelenti a kulcsot a térség stabilitásának és fejlődésének szempontjából. Az Eurázsia régió továbbra is központi szerepet játszik a globális geopolitikai térben, különös tekintettel a Közép-Ázsia térség kiemelt partnereként való pozíciójára. Fontos megjegyezni, hogy a térségben jelentős rivalizáció van érvényben, mely befolyásolja a különböző civilizációkat és radikalizációs megmozdulásokat, mint például a legutóbbi terrortámadás Oroszországban, ami megmutatja az erőtér expanzív tágulását.

Afganisztán szerepe kiemelkedő a térségben, és az ország geopolitikai elhelyezkedése megkerülhetetlen. Továbbá a térség primer szektorának és a vízért folytatott küzdelemnek stabilitása alapvető fontosságú a térség gazdasági és politikai stabilitásához.

Dr. Neszmélyi György Iván, a Milton Friedman Egyetem professzora előadásában részletesebben tárgyalta Kína és a Közel-Kelet közötti kapcsolatokat. Kína már az 1950-es években felvette a diplomáciai kapcsolatot a Közel-Kelet országaival, míg más régiókkal csak az 1970-es évek közepén. Bár a szovjet-kínai rivalizálás idején Kína politikailag az arab országokat támogatta az arab-izraeli konfliktusban, és ezt a politikát napjainkban is fenntartja, érdemes megjegyezni, hogy Izrael jelentős gazdasági partnerévé vált. Kína továbbá támogatja Iránt az iráni-izraeli konfliktusban, és Szíriában az Asszad-kormányt támogatja. Gazdasági szempontból a Közel-Kelet Kínának jelentős energiaforrásokat biztosít, valamint fontos tranzitútvonalat jelent a Selyemút gazdasági övezetében, amelyen keresztül egyre több kínai termék érkezik nyugati irányába.

Bár Kína hagyományosan inkább a gazdasági szerepvállalásra összpontosított, az utóbbi években növekvő politikai szerepvállalást is tapasztalhatunk a térségben. Kína egyre inkább érintett a regionális politikai és biztonsági kérdésekben, bár még mindig tartózkodik az aktív közvetítői szerepvállalástól. Fontos megjegyezni, hogy 2023 elején Kína hozzájárult az Irán-Szaúd-Arábia normalizációs megállapodás megkötéséhez, ami lehetőséget biztosít a térségben magas szintű diplomáciai kapcsolatok kialakítására. A Közel-Kelet Kína számára stratégiai fontosságú térségként szolgál, mint szénhidrogén-beszállító és a Selyemút tranzitútvonala, amely jelentős kereskedelmi forgalmat generál Európa felé. Kína továbbá a térség kiemelt befektetőjeként is megjelenik, hozzájárulva ezzel a térség gazdasági fejlődéséhez és stabilitásához.

A plenáris ülést követően 4 szekcióülésre került sor, amelyek során az egyetemi hallgatók és doktoranduszok bemutathatták kutatási témáikat.

Az első szekcióban Dr. Klemensits Péter Eurázsia Központ kutatójának moderálásával zajlottak a témák prezentációi. A résztvevő hallgatók által bemutatott kutatási témák a következők voltak: Balogh Péter: Kibernagyhatalmak Eurázsiában – az államok által támogatott kiberműveletek mintázatai, főbb szereplői, tendenciái, Serfőző Márk – Oláh Georgina: A virtuális világban is hódít a Sárkány; mi az a digitális jüan? Hegyi Henrietta: Elektromos járművek töltőinfrastruktúrája: Kiberbiztonsági fenyegetések és geopolitikai összefüggések, Tárik Meszár: Iraki keresztények: identitáskérdések, marginalizálódás és az elvándorlás okozta kihívások.

A második szekcióban Dr. Nagy Henrietta, a Milton Friedman Egyetem professzora moderálta a prezentációkat. A résztvevő hallgatók által bemutatott kutatási témák pedig a következők voltak: Breier Erik: Japán stagnálás vége? Halasi Ákos: Lehetséges deflációt exportálni? Avagy Kína pozitív hatása a világgazdaságra, Mozga Gábor: A neo-eurázsianizmus és a Három Tenger Kezdeményezés törekvései Köztes-Európában, Vara Bálint: Kis ország, hatalmas ambíciók – A katari geopolitikai célok kilátásai és korlátai.

A harmadik szekciós előadást Dr. Neszmélyi György Iván a Milton Friedman Egyetem tanára moderálta. Az előadások ebben a szekcióban angol nyelven hangzottak el: Bálint Áron: The European Union’s Common Foreign and Security Policy and its Relation with Russia in the Context of the Russo-Ukrainian War, Darbayev, Azamat – Tlektessova, Aigerim: Hungary in the Foreign Policy of the Republic of Kazakhstan, Bárány Péter András: Caught in the Crossfire: Ukraine, Energy, and the Clash of Global Interests, Barcin, Fatma Nur: Navigating Teaching During Pandemic: Insights from Turkish Teachers On Knowledge Sharing During Covid-19 Corps and the watershed moment of the Sunnylands talks.

A negyedik szekcióban Dr. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója vezette a prezentációkat. A hallgatók ebben a szekcióban szintén angol nyelven mutatták be kutatási témáikat. Kumar, Pawan: Bridging the Gap: Value-Based Banking as a Strategy for Financial Inclusion in Regional Rural Banks – The Case of Punjab Gramin Bank, Tenczer Ádám: Anglo-Saxon Night Shift, Semanur Öncü: After 2003. The Iraqi recontruction process, Timári Bálint: Visions of the Future in the Persian Gulf: Understanding Saudi Development Ambitions, Hullán Luca Mirtill: A small state with big ambitions – The position of Singapore in the global talent war, Adanir Aysegül: The Rise of Pan-turkism: Yusuf Akcura’s Analysis of ottoman Political ideologies.

Írta: Décsy Gábor

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete és a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke ezúttal a témához jól illeszkedő helyszínt választott, hiszen az esemény a Hungarian Innovation Hub-ban került megrendezésre 2024. április 11-én (csütörtökön).

A Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettesének Dr. Szatmári Péternek a moderálása mellett ezúttal is a témában leginkább szakavatott szereplők kerültek megszólaltatásra, így Dr. habil. Bozsonyi Károly (stratégiai és tudományos rektorhelyettes, Neumann János Egyetem), Fáykiss Péter (igazgató, Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóság) és Dr. Szabó László (Gyógyszeriparérért Felelős Nagykövet, vezető, Hungarian Innovation Hub). Az Eurázsia kerekasztalt Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója nyitotta meg

Az innováció széleskörű elemzése során a résztvevők különféle szempontokat érintettek. Dr. habil. Bozsonyi Károly hangsúlyozta az innováció diverzitását és a nemzetek közötti differenciálódást, kiemelve a Szilícium-völgy példáját, melyben az egyetemek proaktív szerepe meghatározó volt a régió technológiai fejlődésében. Fáykiss Péter a piacra lépés jelentőségét emelte ki az innováció kontextusában, különösen a fintech cégek esetében, melyek kulcsszerepet játszanak a pénzügyi szektorban, különösen Dél-Ázsiában. Dr. Szabó László elismerte Magyarország innovációs teljesítményét, ugyanakkor felhívta a figyelmet a piaci bevezetés kihívásaira. Az innovációs megközelítések között fontos szerepet kapott a magyar diplomácia, melynek kulcsfontosságú lehet az innováció ösztönzése a gazdasági növekedés és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából.

Az előadók egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a magyar egyetemek számára kritikus fontosságú a kapcsolatépítés és az együttműködés, hogy hatékonyan versenyképesek legyenek a globális innovációs térben. Kiemelték, hogy a legtöbb sikeres startup vezetője általában a 30 és 45 év közötti korosztályból kerül ki, és a siker kulcsa az, hogy a kezdeti kudarcokból tanulva kialakuljon egy olyan hozzáállás, amely elősegíti a fejlődést. Emellett hangsúlyozták, hogy az attitűd és a hozzáállás kulcsfontosságúak egy sikeres vállalkozás szempontjából, hiszen ezek határozzák meg az innovációhoz és a változáshoz való rugalmasságot és alkalmazkodóképességet. Ennek következtében az olyan vállalkozások, amelyek meg tudják őrizni az optimizmust és a kitartást a kihívásokkal szemben, nagyobb eséllyel képesek elérni és fenntartani a sikert a dinamikus piaci környezetben.

A rendezvényen a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékének hallgatói is jelen voltak.

írta: Dr. Bittó Renáta és Décsy Gábor

Az előadó „Tényhamisítások- és ellenőrzései, fakenews-hálózatok és ellenszerei a kampányokban” címmel tartott előadását az álhírgyártás aktuális trendjei mellett az azok vizsgálatára szakosodott tényellenőrző újságírás történeti áttekintésével kezdte. A „she said, he said journalism” és a „referee journalism” különbözősége után részletesen kitért utóbbi módszerének bemutatására, hangsúlyozva, hogy a tényellenőrzés kevésbé az ítélkezés műfaja – az úgynevezett igazmondás tekintetében önmagában is módszertani nehézséget vet fel az igaz- és hamis állítások mérhetősége vagy skálázása.

Német Szilvi részletesen ismertette a tényellenőrző újságírás szakmai sztenderdjeit, kiemelve, hogy időbeliség tekintetében a fact check újságírás nem tud, és nem is kíván a hagyományos hírmédiával versenyre kelni. Azaz nem az azonnaliság, hanem minden információ, kép vagy hang megfelelő ellenőrzése áll az újságírói munka középpontjában, erre gyakorlati példákat ismertetett.

Az előadás során hazai és külföldi mintákkal illusztrálta az álprofilok tevékenységének hatását, mely utóbbi nem minden esetben egy közvetlen, magatartást befolyásoló hatás, hanem akár „csak” annyi is elég az álprofilok és álhírek „működtetői” számára, hogy az „elbeszélés tereit” megteremtsék. Az álhírek gerjesztése lehet intézményesen irányított, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy arra is akad kutatói példa, hogy egy-egy egyszemélyes hálózat működtetéséről beszélünk.

A mis-, illetve a disinformation, azaz a félretájékoztatás-, illetve dezinformáció különbségtétele alapvető a tények ellenőrzésének megközelítése felől, akárcsak az, hogy a mítoszok és a képzeletek – mint a politika normál mobilizáló „eszközei” – megkülönböztethetőek legyen a kifejezetten megtévesztésre irányuló, vagy normaellenes cselekvést relativizáló, illetve ösztönző tartalmaktól.

A hallgatók az előadás során a deepfake terjedésének és veszélyének valóságáról, morális pánik jellegéről, ugyanakkor valós kockázatáról is képet kaphattak – akárcsak a képi és hangbeli mesterséges intelligenciával előállított tartalmak ellenőrzésének lehetőségéről.

Az előadás végén a kételyek korának, azaz a technológia gerjesztette negatív tendenciák miatti kétkedés korának eljövetelére vagy annak lehetőségére is reflektált az előadó és a hallgatók. A kor jellegéből következőleg nem véletlen, hogy arra a kérdésre, hogy az beköszöntött-e, egyértelmű választ ma nem lehet adni.

A következő Milton Politikatudományi Műhely alkalmának előadója és témája:

Mitrovits Miklós (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – ma: Magyar Kutatási Hálózat – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa):

Lengyel labdarúgó szubkultúrák és a politikai osztály- és kultúrharc a lelátókon

A miniszter először, rövid munkaebéd keretében találkozott egyetemünk rektori vezetésének és fenntartójának képviselőivel (Dr. Szatmári Péter rektorhelyettes és Tóth Gábor alelnök), jelen volt továbbá Dr. Neszmélyi György egyetemi tanár. A munkaebéd keretében a minisztert tájékoztattuk egyetemünk működéséről, képzési struktúrájáról illetve jövőbeli terveiről.

A miniszter, látogatása második részében, egyetemünk hallgatói és munkatársai körében „Napjaink közel-keleti helyzete” címmel panelbeszélgetésen vett részt, amelynek moderátora. Dr. Neszmélyi György egyetemi tanár volt, illetve azon beszélgetőtársként: Dr. Kis-Benedek József, az MTA doktora is részt vett.

A beszélgetés fő témája – címéből is adódóan – a közel-keleti térség szűkebb, illetve tágabb földrajzi értelemben vett helyzetének, erőviszonyainak alakulása volt. A miniszter részletesen, szinte önálló előadásként mutatta be a palesztin radikalizmus kialakulását, rámutatva, hogy az korántsem csupán 1948-tól (Izrael állam létrejötte) datálódik, hanem jóval korábbról, így beszédében utalt az egykori Oszmán birodalom romjain az 1920-as évek elején létrehozott Palesztina brit mandátumra, kiemelve a későbbiekben a náci Németországgal is szorosan együttműködő Mohammed Amin al-Husszeini mufti és követőinek negatív tevékenységét. Hangsúlyozta: a Hamász, az Irán által támogatott Hezbollah és más radikális iszlám szervezetek nem csupán Izraelt, vagy a zsidó nemzetet, hanem a teljes, zsidó-keresztény alapokra épült nyugati civilizációt tekintik ellenségnek és ebből következően korántsem csupán Izraelre, hanem az egész nyugati civilizációra jelentenek súlyos veszélyt. Ebből következően Izrael nem hagyhatja félbe a Hamász teljes felszámolása érdekében vívott küzdelmét még akkor sem, ha mégoly baráti körből, emberjogi és egyéb okokra hivatkozva kérik ezt tőlük. Dr. Kis Benedek József kérdésére válaszolva hozzátette: a napokban kezdődő (március 10-én megkezdődött) ramadán alkalmából békét kíván mindenkinek, ugyanakkor ezt a jelenlegi helyzetben nem lehet összekötni a folyamatban lévő gázai művelet folytatásával[1]. A miniszter a jelen lévő mintegy 60-70 főnyi hallgatóság részéről érkezett kérdésekre is válaszolt.

Amichai Chikli nagyra értékelte Magyarország pozitív hozzáállását: Izrael önvédelmemhez való joga kérdésében, illetve az illegális migráció elleni következetes fellépése terén, aláhúzva, hogy mindez jelentős mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy Magyarországon nincsenek az iszlám radikalizmussal összefüggésbe hozható merényletek, illetve a helyi zsidó közösségek ellen irányuló antiszemita támadások.

Az Izrael állam és a külföldön élő diaszpórák kapcsolatával összefüggő kérdésre válaszolva elmondta: Izrael igyekszik számottevő mértékben támogatni és egyúttal az Izrael iránti kötődést erősíteni a külföldön élő zsidó közösségekben, amelynek jó példája a kulturális együttműködés és a speciális ösztöndíj-programok.

[1] Ennek előzménye egy korábban körvonalazódó, a ramadán idejére érvényes ideiglenes tűzszünetre vonatkozó kezdeményezés volt, amelynek feltételeként Izrael a még fogságban lévő izraeli túszok névlistáját kérte, ám a Hamász ez utóbbi előfeltételként követelte a katonai cselekmények leállítását. Így végül nem jött létre a tűzszüneti megállapodás.

A korábbi rendezvényen a kerekasztal aktuális beszélgetőpartnerei a Globális Dél országaira nézve szűrték le a világrendi átalakulás legfontosabb tanulságait.

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete, valamint a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke viszont ezen alkalommal „A fenntarthatóságra adott válaszok Kelet-Ázsiában” című beszélgetésre invitálta a téma iránt érdeklődőket.

A 2024. március 8-i (csütörtök) esemény házigazdája ezúttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara volt.

Ahogy az már megszokott, a szervezők minden egyes alkalommal igyekeznek a témában leginkább szakavatott személyeket megszólaltani, és ez most sem volt másképp.

Ezúttal a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatójának, Dr. Horváth Leventének a moderálása mellett került sor a szakértők, úgymint Dr. Boros Eszter (vezető nemzetközi kapcsolatok szakértő – Magyar Nemzeti Bank) Dr. Bartus Gábor (egyetemi adjunktus- Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára) és Dr. Neszmélyi György Iván (egyetemi tanár – Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszék) szakmai beszélgetésére.

Kiindulópontként megfogalmazást nyert az a tény, hogy Kelet-Ázsiának a fenntarthatósággal összefüggésben vitathatatlan előrelépéseket sikerült elérnie az elmúlt két évtizedben, de a jelenlegi gazdasági és politikai változásokkal terhelt időszak mindezt mégis más fényben tünteti fel. A hallgatóság sorai között szép számmal voltak ismét jelen a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékének hallgatói is.

A Nemzetközi és Politikatudományi tanszék 2024 márciusában a hallgatók közreműködő szervezésével együtt indította el a Milton Politikatudományi Műhely szakmai délutánjait. Az első alkalom tárgya a „Barbie-film és a kortárs identitáspolitikai összecsapások” volt, a program előadója Kováts Eszter, az egyetem korábbi hallgatója, jelenleg a Bécsi Egyetem oktatója, a „Genderőrületek Németországban és Magyarországon” című, 2022-ben megjelent kötet szerzője.

A Barbie-film kapcsán az ideológiák amerikanizációja, annak hatása és konfliktusa, illetve az akadémiai, továbbá aktivista kultúrák identitáspolitikai küzdelme adták meg az alkalom általános keretét. A film körüli vitákból kiindulva Kováts Eszter a kortárs feminista disputákat több oldalról is megközelítette, kezdve azok tudományos jellegétől egészen addig, hogy Barbie vagy pedig kritikái képviselik-e a feminista álláspontot? Vagy éppen mindkét „világ” feminista, csak más tartalmi és ideológiai hangsúlyokkal? Az alkalom lehetőséget nyújtott annak átbeszélésre is, hogy a profitorientált nagyvállalatok hogyan gyarmatosítanak társadalmi ügyeket, a profit akarása és a tényleges egyenlőségért vívott küzdelmek milyen helyzetekben kerülnek konfliktusba egymással. A műhely résztvevői megvitatták a nők és férfiak felé támasztott nemi elvárások és szerepek különbözőségét és közös jegyeit, majd pedig konkrét médiadiskurzusok vizsgálatával a szexizmus, az „izmusok” és az identitások harcát – néha fülsiketítő konfliktusaikat és párbeszédnélküliségüket.

Az előadás végén az online térben való létezés és az empátia, illetve az annak hiányából adódó feszült viszony is napirendre került, miszerint hogyan lehet előbbi edukációs platform az egyenlőség és kölcsönös megértés előmozdításában.

A következő Milton Politikatudományi Műhely alkalmának előadója és témája:

Német Szilvi (médiakutató, ELTE BTK doktorandusza, a Lakmusz.hu újságírója): Deepfake, fakenews kampányok és ellenszerei az amerikai és európai kampányokban.

Fehér Balázs

Milton Friedman Egyetem, hallgató

A szervezők – azaz a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke, valamint a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja – ezúttal is közérdeklődésre számot tartó témát választottak.

A „Kapurégiók és ütközőpontok Belső-Ázsiában a 21. században” című rendezvény helyszínéül ezen alkalommal a Metropolitan Egyetem szolgált.

Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és közkapcsolati rektorhelyettese ezúttal moderátori, illetve kérdezői szerepkört töltött be és beszélgetőpartnereivel – Bernek Ágnessel, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetőjével, valamint Csicsmann Lászlóval, a Széchenyi Egyetem dékánjával geopolitika szemszögéből vizsgálták meg mindazon regionális gazdasági, és biztonsági folyamatokat, amelyek Eurázsia jövőjére is nagy befolyással bírnak.

Az érdeklődők között voltak a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékének hallgatói is, akik így közvetlenül is választ kaphattak többek között arra, hogy milyen forgatókönyvek szerint alakulhat a térség jövője a különböző geostratégiai törekvések hatására.

Bizton állítható, hogy ezzel a kérdéskörrel nem lehet eleget foglalkozni és számos dolog még a beszélgetés ellenére is megválaszoltalanul maradt, de legalább ez egy későbbi rendezvény apropóját adhatja.

„A G20-csúcstalálkozó eredményei”.

Dátum:            2022. november 25. (péntek)

Időpont:          16:00-17:00

Platform:        Zoom

További információ elérhető ide kattintva!

A szakma neves képviselőinek színvonalas előadásai garantálták az esemény sikerét.

A téma relevanciáját az is alátámasztotta, hogy több mint kétszázazan regisztráltak a konferenciára.

Köszönjük előadóinknak a magas szakmai színvonalú prezentációkat, illetve vendégeinknek a megtisztelő figyelmet!

Mindenkit várunk szeretettel a Milton Friedman Egyetem konferenciasorozatának következő állomásán, amelyről hamarosan hírt adunk!