Időpont: 2024. november 20.

Helyszín: D épület, 102-es terem.

A Magyar Tudomány Ünnepének szellemiségéhez kapcsolódva a Milton Friedman Egyetem és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola közös tudományos konferenciát szervez „A hazai kis- és középvállalkozások versenyképességi dilemmái” címmel.

A rendezvényen a Magyarország számára nemzetstratégiai jelentőségű versenyképesség kérdését járjuk körbe fókuszálva a hazai KKV szektor helyzetére.

Vitaindító előadó

Szabados Richárd, kis, és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

Dr. Csath Magdolna, közgazdász, egyetemi tanár
Dr. Lentner Csaba, intézetvezető egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Szabados Richárd, kis, és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

Moderátor:

Dr. Tóth Tamás, tanszékvezető egyetemi tanár, Milton Friedman Egyetem

Link: A hazai kis – és középvállalkozások versenyképességi dilemmái | Milton Friedman Egyetem (uni-milton.hu)

A kerekasztal beszélgetés során Dr. Tóth Tamás arra kérte a résztvevőket, hogy egyetlen szóval jellemezzék az ESG (Környezet, Társadalmi és Igazgatási) fogalmát. Kapás Dóra, az ESG vezetője a Szerencsejáték Zrt-nél, az „együttműködés” szóval válaszolt, kiemelve a piaci szereplők közötti együttműködés fontosságát az ESG területén. Baranyai Eszter, a MNB Intézet Fenntarthatósági Pénzügyek Központjának vezető ESG szakértője a „jövő” szót említette, hangsúlyozva a zöld fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. Szabados Richárd, az MGFÜ (IFKA) elnöke a „leopárd” szót választotta, hangsúlyozva az ESG dinamikus és gyors természetét. Dr. Horváth Bálint, a CBRE Hungary fenntarthatósági tanácsadója a „káosz” szót említette, de azt is megjegyezte, hogy az elmúlt években az ESG terén tapasztalt káoszt sikerült strukturáltabbá alakítani. Ezt követően Horváth Bálint bemutatta egy korábbi kutatás eredményeit, amely a piac energiaárakra való reakcióját vizsgálta, valamint egy másik kutatást, mely a befektetők ESG-beli motivációit elemzi, ideértve az energiahatékonyságot célzó épületfelújításokat is.

Dr. Tóth Tamás második kérdése mélyebb bepillantást engedett a fenntarthatóság jelenlétébe az intézményi, vállalati és mindennapi életben. Szabados Richárd (elnök, MGFÜ (IFKA)) álláspontja szerint a kis- és középvállalkozások körében az ESG fogalma még nem teljesen tisztázott, és sok vállalkozás csak akkor foglalkozik vele, ha törvény kötelezővé teszi.
Kapás Dóra (ESG vezető, Szerencsejáték Zrt) a Szerencsejáték Zrt. 10 éve zajló ESG-munkáját emelte ki, amely folyamatos fejlődésen ment keresztül az uniós szabályozásoknak megfelelően. Baranyai Eszter (vezető ESG szakértő, MNB Intézet Fenntarthatósági Pénzügyek Központ) a jegybankon belül való elkötelezettséget és a zöld átállásra való törekvést hangsúlyozta, különös figyelmet fordítva az oktatás és edukáció fontosságára. Dr. Horváth Bálint (fenntarthatósági tanácsadó, CBRE Hungary) rámutatott az Egyesült Államokban tapasztalható politikai terheltségű vitákra az ESG körül, amelyek megnehezítik az objektív megközelítést és fejlődést ezen a területen. Az említett nézőpontok közötti párbeszéd lehetővé teszi a szélesebb körű megértést és az ESG fogalmának mélyebb átértékelését mind intézményi, mind vállalati szinten.
Dr. Tóth Tamás arról érdeklődött a résztvevőknél, hogy hogyan alakul az ESG üzleti tervek szabályozása Magyarországon. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár még hosszú út áll előttünk, az ügy kiemelten fontos.
Baranyai Eszter (vezető ESG szakértő, MNB Intézet Fenntarthatósági Pénzügyek Központ) hangsúlyozta a zöld tudatos gondolkodás fontosságát a jegybank számára, különös tekintettel a lakosság szerepére. Egy felmérés eredményei szerint a magyar lakosság jelentős része hisz a zöld fenntartható fejlődésben.
Dr. Horváth Bálint (fenntarthatósági tanácsadó, CBRE Hungary) szerint a szabályozások hatása eltérő lehet társadalmaként, és az országok különbözően fogadják ezeket, ami magában hordozza a motivációs különbségeket is. Fontos megérteni a szociokulturális megközelítést és a kulturális különbségek szerepét a fenntarthatósági célok elérhetőségében.
Szabados Richárd (elnök, MGFÜ (IFKA)) úgy vélte, hogy az ESG szabályozása jelenleg sokak számára érthetetlen, és eltérések vannak a törvények értelmezésében. Fontos, hogy a szabályozást mindenki számára érthetővé tegyék, és azt egy tesztelési fázis kövessen, hogy működik-e valójában.

Dr. Horváth Bálint kitért arra, hogy az ESG-ben kiemelten fontos a fogyatékossággal élők foglalkoztatása, figyelembe véve az Európában tapasztalható népességöregedést és a mozgáskorlátozottak növekvő számát. Fontos, hogy egy átfogó stratégia ebben a tekintetben megjelenjen, például az akadálymentes közlekedés terén.
Szabados Richárd azt is hozzátette, hogy az ESG politizálása veszélyes lehet, mert akár olyan gyorsan eltűnhet, ahogy megjelent.
Az ESG fogalom széles körben értelmezett és még sok területen tisztázatlan. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ESG tudatos vezetése és a fenntarthatósági törekvések szabályozása számos kihívással és lehetőséggel bír. Fontos kiemelni a jegybankok, vállalatok és társadalmi szereplők közötti partnerséget és az ESG intézményi beágyazottságának fejlesztését.

Ugyanakkor elengedhetetlen az ESG fogalmának tisztázása és az üzleti tervek szabályozásának átláthatósága, hogy elősegítse a fenntartható fejlődést mind intézményi, mind vállalati szinten. Az ESG politikai és társadalmi megítélése is kihívásokat vet fel, melyek megkövetelik az objektív megközelítést és a széles körű társadalmi párbeszédet az elkövetkező időszakban. Az ESG szempontjai és az ezekkel kapcsolatos intézkedések nem csupán üzleti szempontból fontosak, hanem hozzájárulnak a társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez is. Az ESG keretrendszerének megfelelően végrehajtott intézkedések nemcsak a vállalatok versenyképességét növelik, hanem hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a társadalmi jóléthez is. Emellett az ESG-szempontok figyelembevétele nemcsak az üzleti döntések, hanem a befektetési stratégiák kialakításában is kulcsfontosságú lehet, segítve a hosszú távú értéknövekedést és a kockázatcsökkentést azáltal, hogy figyelembe veszi a környezeti és társadalmi tényezőket.

írta: Décsy Gábor